Bakancs (étel) listám

Sokan vagytok kíváncsiak az én listámra is. Leírom, bár nem vágyom semmi különlegességre. Volt alkalmam nagyon sok helyen, nagyon sok finomságot kóstolni -még kuriózumokat is - de mégsem ezek a kedvenceim. Maradnék a jól bevált és számomra nagyon kedves étel mellett. Egy azonban nagyon fontos; történetesen, hogy szeretteimmel üljek egy asztalnál. Hogy hol? Hát épp ott, ahol együtt tudunk lenni.

1. Hogy meghozza az étvágyat, szívesen megiszom egy Unikumot, vagy egy hamisítatlan Szatmári Szilvát

2. Anyukám tyúkhúslevese, csigatésztával

3. Lecsó, szigorúan tojás nélkül, vastag, sürü szafttal, friss fehér kenyérrel

4. Tökfözelék, sok kaporral

5. Zöldbabfözelék, sok petrezselyemmel és fokhagymával

6. Rántott hús, kovászos uborkával, vagy uborka salátával

7. Csirkemáj - bárhogyan

8. Gomba - bárhogyan

9. Eszterházi torta a Daubnertöl

10. Fagyi, fagyi, fagyi.............

Kiábrándító? Ez vagyok én. Sokkal inkább eszem ezt, mint mondjuk nyers halat, mert ez a trendi. Persze én sem utasítok vissza egy nagy tál friss pisztácia kagylót Horvátországban, vagy egy helyi specialatást Egyiptomban, esteleg egy hamisítatlan olasz tészta ételt. De a hétköznapjaim nem erröl szólnak. Maradtam a realitások talaján.

Sós vajkaramella fagyi

Amikor pár nappal ezelött megláttam ezt a fagyit Sajtkukac oldalán, tudtam, hogy ismét menhetetlenül elvesztem. De ettöl rosszabb választásom sose legyen az életben, mert ez a fagyi ismét telitalálat. Az érdem ismét Lebovitz mesteré, mert ö álmodta meg, azt állítva, hogy ez a világ legjobb karamell fagyija. Tökéletesen igaza van. Pedig én eddig nem is nagyon szerettem a karamell fagyit. Most kissé megváltozott a véleményem. Elöre bocsátom, hogy egy kicsit babrásabb és idöigényesebb az elkészítése, mint pl. a joghurtos, mascarponés fagyiknak, de higgyétek el, busásan megtérül a befektetett idö és energia. Nincs más hátra: ki kell próbálni!!!

a karamell ropogóshoz:
100 g cukor
3/4 t.k. jó minöségü tengeri só

a fagyihoz:
500 ml 3,5%-os tej
300 g cukor
60 g vaj
1/2 t.k. só
250 ml tejszín
5 tojás sárgája
kevés vanilia kivonat

A ropogóshoz a 100 g cukrot egy lábasban megkaramellizáltam. Amikor már szép, mélyarany színe volt, belekevertem a sót. Egy elöre vékonyan leolajozott sütöpapírra kentem, olyan vékonyan, amennyire csak tudtam. Óvatoasn bánni a forró karamellel, mert rettenetesen forró!
Félretettem - majd késöbb foglalkozunk vele.

A fagyihoz a cukrot újra lábasba tettem és karamellizáltam. Belekevertem a sót és a vajat, közben folyamtosan kevertem. Itt érdemes még óvatosabbnak lenni, mert a vajtól fröcsög rendesen a cukor. Felöntöttem a tejjel és a tejszínnel és együtt melegítettem. Kicsit beparáztam, mert a karamell beton keménységü lett, de aztán a melegítés során szépen elolvadt. Közben a tojás sárgákat a vaniliával kézi habverövel kicsit felhabosítottam. Kivettem a meleg tejböl és részletekben, folyamtos keverés mellett a tojásra öntöttem, ügyelve, hogy ne kapja össze a meleg tej a tojást. majd az egészet összeöntöttem. És akkor most jön az a jó pár perc, amit nem lehet kispórolni, mert folyamatosan kevergetni kell, míg be nem sürüsödik. Ez nekem 12-13 percig tartott. Ekkor hidegvízbe tettem, kihütöttem, majd bevándorolt a hütöbe, hogy teljesen lehüljön. A jéghideg alapot fagyigépbe tettem és hagytam a gépet dolgozni. Ezalatt a félretett karamellt lefejtettem a sütöpapírról és nagyon alaposan összetörtem. Amikor már szinte teljesen kész lett a csodás fagyi, a karamell kristályokat beleszórtam. Müanyag dobozba öntöttem és betettem még kicsit dermedni a mélyhütöbe. Aztán arcunkon földöntúli mosollyal bekanalaztuk.

Komolyan mondom: kihagyhatatlan!!!

Napkenyér

Már nagyon régen készültem erre a kenyérre. Ami nem is kenyér, inkább zsemlék összekelve. Ma volt egy kis idöm, így nekiugrottam; elöször csak gondolatban. Mert azt még nem tudtam, hogy milyen tésztából is fog készülni. És jött az isteni szikra: Chef Viki túrós baquett tésztája, az pont jó lesz. Futottam a receptért, de azért még a keresöbe is beírtam. És???? Mit dobott még ki? Na, mit??? Trinity már megsütötte, ugyanezzel a tésztával, csak más néven. Á! alig lehet azt mondani, hogy egy rugóra jár az agyunk. Csak én kicsit lassabb vagyok.

1 ek. olaj
1 ek. ecet
2,5 dl langyos víz
1 lapos ek. só
25 dkg tehéntúró
25 dkg simaliszt
25 dkg rétesliszt
1 t.k. sikér
1 ek. burgonyapehely
2,5 dkg élesztő
1 ek. cukor
szezámmag, mák, napraforgómag, lenmag, stb.

A hozzávalókat ebben a sorrendben a kenyérsütögépbe pakoltam és dagasztottam, kelesztettem a géppel. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, kicsit átgyúrtam és 16 részre vágtam. 16 apró zsemlét formáztam és egy kerek formába rendeztem öket. Lefújtam vízzel a tetejét és váltakozva megszórtam öket a magokkal. 50°-os sütöben tovább kelesztettem. Amikor már szép nagyra nöttek, a sütöt nagyobb (170°) fokozatra állítottam és alulra, a sütöbe egy edénykébe vizet tettem. 25 perc alatt pirosra sütöttem a napkenyeret.

Cukkinis kenegetö

Én is szívesen csatlakoztam blogtársaim kezdeményezéséhez, miszerint fözzünk, alkossunk a konyhában egészségesen. Olyan ételeket, amik nem tartalmaznak tartósítószereket, hozzáadott mindenféle beazonosíthatatlan dolgokat. Csak és kizárólag friss alapanyagokat.
Ennek jegyében szaladtam ki a kertbe (de a piacon is megvásárolható!) és szakítottam 2 szép cukkinit. Egy sárgát és egy zöldet, hogy színesebb legyen az elkészült étel. Szedtem még egy csokor petrezselymet is, aztán nekiláttam és villámgyorsan elkészítettem a mai vacsorát. Mértem az idöt: hülési idöt is beleszámolva 18 perc volt!

2 cukkini
2 gerezd fokhagyma
2-3 e.k. olivaolaj
1 nagy csokor petrezselyem
só
citrombors (Ázsia boltban kapható)
rómaikömény (Cumin)
fél citrom leve
4 t.k. szezámpaszta (Tahin)

A cukkiniket alaposan megmostam és hámozatlanul lereszeltem a reszelö legkisebb lyukú részén. Hozzányomtam a fokhagymát is és az olivaolajon kicsit megpároltam. Közben sóztam, borsoztam.
Amikor megpárolódott félrehúztam és kihütöttem. A petrezselymet összevágtam és a többi hozzávalóval a cukkinihez kevertem. Közben sürün kóstolgattam és nehezen fogtam magam vissza, hogy maradjon is valami este az asztalra. Betettem a hütöbe, hogy az ízek jól összeérjenek. Hidegen, meleg pirítóssal, az ebédröl maradt hideg pulykasülttel fogom kínálni.

Nagyon csokis sherbet rumosmeggyel és fehér csokival

Én is beálltam a sorba Ízbolygó és Vesta után , ezzel a frenetikus csokis csodával. Egyszerüen nem bírtam magammal, amikor megláttam. Próbáltam én hadakozni, de valami kényszer hajtott, hogy ezt is ki kell próbálnom. Az eredmény: nagyon markáns, inkább keserü, mint édes, jeges csoda. Én rumos meggyel és még plusz fehér csokival tettem teljessé az élvezeteket.

1/2 l tej
10 dkg barna cukor
5 dkg holland kakaópor
11,5 dkg 80%-os étcsokoládé
1/2 rúd vanilia magjai
1/2 üveg rumos meggy
némi fehér csokoládé

A cukrot a kakaóporral elkevertem egy lábaskában és hozzáöntöttem a tejet. Forrásig melegítettem, majd visszavettem a höt és további 5 percig folyamatosan kevergetve tovább rotyogtattam a kakaós, cukros tejet. lehúztam a tüzröl és beletördeltem a csokoládét és a vaniliát. Teljesen kihütöttem, hütöbe tettem kb. 2 óra hosszára. Amikor teljesen lehült, beleöntöttem a fagyigépbe és hagytam a gépet dolgozni. Közben a rumos meggyet mixerrel nem túl finomra pürésítettem. Amikor a fagylalt elkezdett sürüsödni, beleöntöttem a darabos meggyet. Müanyag dobozba kanalaztam, elkevertem benne az apróra kockázott fehércsokit és további 1 órát dermesztettem még a mélyhütöben.

Sáfrány fagyi kókusszal

Családom szerint eddig ez a legjobban sikerült fagyim. De már nem is veszem öket komolyan, mert mindegyik fagyi után ezt mondják. Némi igazság biztos van benne, mert azt sem hiába tartja a fáma, hogy gyakorlat teszi a mestert. Bár az ízeket sikerül egyre jobban és jobban eltalálnom. Meg az állag sem utolsó szempont. Most nem annyira saját kútföböl kreáltam, mert nagyban inspirált Lilahangya és David Lebovitz nagymester. Azért változásokat eszközöltem és született egy csodás, selymes állagú, ízében kiváló fagyi.

200 ml tejszín
200 ml sürített tej
250 ml kókusztej
3 e.k. nyers barnacukor
1 t.k. sáfrány

A hozzávalókat egy edényben összeforraltam, lejjebb véve a höt még kb. 10 percig kavargatva föztem, majd kihütöttem. A sáfránytól csodálatos sárga színe lett. Amikor teljesen kihült betettem a hütöbe, hogy jéghidegre hüljön. A hideg alapot a fagyigépbe öntöttem és bö 3/4 órán át hagytam dolgozni a gépet. A majdnem kész fagyit egy müanyag edénybe lapátoltam és a mélyhütöben tettem, míg el nem érte a kívánt állagát. (Lilahangya szerint, akit zavar a sáfrány a fagyiban, az porrá is törheti, mielött elkeveri az alapban. Engem nem zavart, söt! kifejezetten tetszik benne.)

Sárga cobbler és a trónfosztás

Kutakodtam a neten, mert a hatalmas, bódító illatot árasztó ananászom feldolgozás után kiáltozott a konyhapulton. De hiába kerestem, semmi kedvemrevalót nem találtam, sajnos. Már éppen azon voltam, hogy akkor sem fog semmi történni, ha csak úgy magában, pur befalom az ananászt. Tettem már ilyet máskor is. Édes, leves, egészséges, csak jól járhatok, ha megeszem. Aztán az a bizonyos kisördög, ami rendesen szokott motoszkálni a fejem hátsó részében nem hagyott nyugodni. Mert egyre csak azt sugallta, hogy "Cobbler". Tegnap véletlenül tévelyedtem a Díványra, ahol csodák csodájára ismerösökre bukkantam. Füszeres Eszter és Lila Füge receptjeit teszik ott közzé. "LF szerint ez "a legtutibb nyári desszert". Hittem neki. Miért is ne? Hiszen sosem csap be minket. De a receptet elolvasva nem sok különbséget láttam az általam istenített crumble és a cobbler között. A crumble minden tekintetben viszi nálam a képzeletbeli pálmát. Illetve vitte, eddig! Mert ma bizony megcsináltam az elsö cobblert - azért mondom, hogy az elsöt, mert hosszú lesz még a sor. És Hölgyeim és Uraim! a cobbler letaszította a trónjáról a crumble-t. Legalábbis nálam. Zongorázni lehetne a különbséget, ha tudnék zongorázni. A sima morzsás (crumble) tésztája csak úgymond "szuttyog" a gyümölcs tetején. Ezzel szemben a mai változat tésztája kívül roppanós, karamelles. Az alja sincs elázva a gyümölcstöl. Csodás!

Tegnap Trinity barátném is rákattant és iziben elkészítette a saját változatát, amivel csak megerösített abban, hogy feltétlenül ki kell próbálni. Ekkora sikerre nem is számítottam!
Ma ananásszal és nektarinnal készítettem, hozzá vanilia fagyit kanalaztunk. Szerintem a maradék sem fogja megérni az estét. (a recepten semmit nem változtattam. Úgy teszem közzé, ahogy LF leírta)

50-60 dkg-nyi gyümölcs
(nálam ma 1 nagy ananász és
2 nektarin)
2 e.k. étkezési keményítö
2 e.k. barnacukor
1 vanilia rúd magjai
25 dkg liszt
5 dkg cukor
csipet só
1 cs. sütöpor
10 dkg hideg vaj
1 tojás
1,5 dl tejszín

Az anannászt megtisztítottam, kockákra vágtam. Ugyanígy a nektarinokat is. Egy mélyebb tüzálló tálba tettem öket és összekevertem a keményítövel, a barna cukorral és vanilia magjaival. Egy tálban a lisztet, a cukrot, a sütöport és egy csipetnyi sót elkevertem, majd a hideg vajat apróra kockázva gyorsan elkevertem, elmorzsoltam benne. (LF szerint minél hidegebb a vaj, annál jobb!) A tejszínben elkevertem a tojást és a morzsához kevertem, csak addig, míg homogén masszát nem kaptam. Egy evökanállal "galuskákat" szagattam a gyümölcs tetejére, majd befejezésképp megszórtam barna cukorral. Betoltam a 170°-ra elömelegíett sütöbe és 30-35 percig sütöttem. Csodás, mély, karamelles színü lett a teteje.

Mancoco fagyi

Nyerö páros!!! A mangó és a kókusz. Volt két nagyon szép, hatalmas, érett mangóm. Szinte adta magát, hogy fagyi legyen belöle. Bár nagyon vissza kellett magam fogni, hogy ne egyem meg. Nagyon szeretem, de mangó fagyit még nem csináltam, így feláldoztam magam az ügy érdekében és csak néha-néha kóstolgattam bele. Sokáig gondolkoztam, hogy mivel is kéne házasítani, aztán a kókusz mellett maradtam. Azt gondolom jól megférnek egymással, söt, remekül kiegészítik egymást. Most kókusz krémet használtam (Ázsia boltokban reményeim szerint beszerezhetö). Aztán még törtem a fejem, hogy esteleg füszerezem valamivel, de végül is maradtak csak a puszta valójukban. Kár lenne elrontani bármivel is. Igazán kiérezhetö a mangó és a kókusz aromája. És a nagy melegre való tekintettel most sem tojás, sem tejszín nem került a fagyiba, csak joghurt. Ez sem volt rossz választás.

2 nagyobb, érett mangó
200 ml kókusz krém
1/2 banán
3 e.k. méz
250-300 ml török joghurt

A joghurt kivételével mindent a turmixgépbe pakoltam és teljesen simára pürésítettem a gyümölcsöt a kókusz krémmel és a mézzel. Végül belekerült a joghurt is, ezzel is átpörgettem. Megkóstoltam és úgy döntöttem, úgy jó, ahogy van. Sem cukor, sem más ízesítö nem került bele. A masszát a fagyigépbe töltöttem, jó 40 percig hagytam dolgozni. További 1 órára még beköztöztettem a fagyóba. Intenzív ízü, különleges fagyi lett.

Zöldborsós sertésszelet

Azért nem hiába mondják, hogy a kert meghálálja a munkát. Nagyon sok borsónk termett ebben az évben. És, hogy ne csak borsóleves legyen belöle, ma ez a nagyon finom és nagyon gyors ebéd kerekedett. Még egy kezdö háziasszonyka is simán elboldogul vele, mert könnyen elkészíthetö.

4 szelet sovány hús (pl. karaj)
liszt
olaj
20-25 dkg zöldborsó
vaj
petrezselyemzöld

A húst kiklopfoltam, besóztam, majd lisztbe forgattam. Nagyon kevés olajon mindkét oldalát átsütöttem. A zöldborsót kevés vajon megfuttattam, majd a húshoz adtam. Pici vízzel felengedtem, hogy legyen szaftja. Puhára pároltam. Végül megszórtam apróra vágott friss petrezselyemmel. Párolt rizs illik hozzá.

Végül egy friss kép a lábadozó betegemröl. Végre itthon van!!!!

OFF

6 órakor hozhatom haza Bonnykát! :))))))

Rumosmeggy fagyi

Igen, igen. Megint egy újabb fagyi. Az az igazság, hogy annyira elkényeztettem a családom az utóbbi idöben a fagyikkal, hogy valóságos palotaforradalom tör ki, ha nem készítek fagyit. Én iparkodom, iparkodom, így most újabb fagyi kreációval leptem meg öket. Borzasztó nyomás alatt vagyok!!! :) - nem mintha nem élvezném!

3 tojás sárgája
3 e.k. cukor
2 dl tej
2 dl tejszín
1 vaniliarúd magjai

zselés rumosmeggy befött

A szokásos módon vanilia fagyit gyártottam. Kikevertem a tojás sárgákat a cukorral, a felmelegített tejet és tejszín visszahütöttem, majd addig föztem a tojás sárgákkal, míg be nem sürüsödött. Hütöben teljesen kihütöttem, majd a fagyi géppel a megfelelö állag eléréséig kevertem. S.k. eltett rumos meggyet szórtam bele, jó böven és a fagyasztóban még dideregtettem egy kicsit. Sajnos minde elfogyott, egy szempillantás alatt :)

Barackos crumble

Már az elsö crumble-t, amit eperrel készítettem tudtam, hogy hosszú kapcsolatnak vagyunk az elején. Beleszerelmesedtem elsöre. Csak vártam az alkalomra, hogy más gyümölccsel is kipróbálhassam. A barack most adta magát, mert szerencsére idén van belöle választék böven. A mai változatba 3 féle barackot tettem: öszi, kopasz és sárgabarackot. A morzsán kicsit változtattam, mert ma Ízbolygó receptje alapján készült. Fantasztikusan megdobta a barackot a fahéj aromája. A hideg vanilia fagyi pedig elmaradhatatlan mellöle. Csúcs! Ja és nem utolsósorban pillanatok alatt kész és nem is drága!

2o dkg liszt
10 dkg vaj
10 dkg cukor
1 vaniliarúd magjai
1/2 t.k. sütöpor
2 t.k fahéj
csip. só
2 tojás sárgája

4-5 sárgabarack
2 öszibarack
2 nektarin

A morzsához valókat kivétel nélkül a robotba pakoltam. Párszor megpörgettem, hogy morzsás legyen. A gyümölcsöket megmostam, felkockáztam és a formába pakoltam. Szetterítettem a morzsát a gyümölcsök tetején és 180°-ra elömelegíetett sütöbe toltam. 35 perc alatt sült meg. Langyosra hagytam hülni. A hideg vanilia fagyival csodás volt!

Bánat

Imádott kiskutyámat éjjel be kellett vinni a klinikára. Nagyon beteg lett szegénykém. Már pénteken voltunk az állatorvosnál, mert hasmenése volt és hányt. Teljesen apatikus volt egész nap. Még felkelni sem volt kedve. Aztán kapott a jó doktortól 3 injekciót, meg tablettákat és úgy tünt tegnap, hogy kicsit jobban van. Éjjel arra ébredtem, hogy újra rosszul van. Nagyon szenvedett. Azonnal öltöztem és irány a kórház. Már a kocsiba is alig tudott beszállni. Azonnal megröntgenezték és a diganózis: a méhe tele van gennyel. Elmondta az orvos a lehetséges variációkat. Akkor már azt hittem, hogy megfulladok. Úgy éreztem, hogy nem kapok levegöt, a szívem a torkomban dobogott. Még mindíg elöttem van a tekintete, ahogyan nézett rám, amikor elvitték. Mert természetesen ott kellett hagyni. Nem volt kérdés, hogy operálni kell. A kérdés az volt, hogy lépett-e fel komplikáció, vagy sem. Ebben az esetben, hogy jutott-e genny a hasüregbe, vagy sem!? Arra gondolni sem akartam! Fél 4 -re értünk haza. Most fogalmam sincs, hogyan tudtam haza vezetni. Persze aludni már nem tudtam. Egyik cigit szívtam a másik után és fohászkodtam. Néha-néha elbóbiskoltam. Fél 8-kor a telefon csöngésre riadtam. Az orvos telefonált, tudtam! Remegett a kezem, amikor felvettem a telefont, mert nem tudtam mire számíthatok. Bonnykám túl van a mütéten, szerencsére nincs komplikáció. Kapja az infúziót és ha továbbra sem lép fel nála szövödmény, talán holnap haza hozthatom. :)
De megnyugodni még mindíg nem tudok. Reszeket a szívem érte! Alig várom, hogy újra átölelhessem, Ö pedig rám mosolyogjon.

Kifli

..ki mástól, mint Limarától! :) Ettöl jobb receptet a világban nem lehet találni. Az az érdekes, hogy én ezt a kiflit még sosem sütöttem. Tudtam, hogy nem fog csalódást okozni, de azért rácsodálkoztam, amikor beleharaptam, mert olyan "igazi" kifli kerekedett belöle. Az ötlet pedig onnan jött, hogy én ma kiflire vetemedjek, hogy Garffyka sorra sütögeti a maga péksüteményeit, én pedig nagyon megkívántam! Biztosan érdekesen hangzik, néhányan azt is gondolhatják, hogy elment ennek a nönek az esze - ilyen kánikulában sütni! - de itt egyáltalán nincs meleg. Söt! A receptet be sem másolom, mert annyian és annyi blogban megénekelték már Limara ezen remekét, hogy csak ismételgetni tudnék. Katt. Limarához és még videóval is megmutatja, hogyan készül a tökéletes kifli.

Tökéletesebb vacsorát el sem tudtam ma képzelni magamnak. Friss, ropogós vajas kifli, paprikával, paradicsommal.

Marcipános - narancsos mákfagyi

Aki már nagyon unja a fagyis posztokat, az kérem lapozzon! Egyszerüen nem tudom abbahagyni; kialakult nálam a totális fagyi függöség. Ha tehetném, egész nap csak fagyit gyártanék. És még rengeteg ötlet van a fejemben; nagyon sok ízt még ki kell próbálnom. Ma egész nap azon gondolkodtam, hogy miért is nem csináltam én még mák fagyit, amikor azt imádom a legjobban. Nem találtam választ. Valahogy elfelejtödött. Aztán tegnap este ránéztem a mákra és megvilágosodtam, hogy nekem fagyit kell belöle készíteni. Alig vártam, hogy haza érjek. Izzítottam a robotgépet, elökaptam a fagyigépet és megkreáltam életem eddigi legjobb fagyiját. Vagy mondtam már ilyet? Akkor hazudtam. Pedig nem állt szándékomban senkit félrevezetni. Azt hiszem a mai kreálmány megállná a helyét bármelyik fagyizóban és kanyarognának a hosszú sorok elötte. Már aki szereti a mákot. Én függö vagyok. Mák függö is. Legszívesebben holnap újra mákfagyi lenne, de muszály tovább lépnem, mert várnak az új kalandok.

3 tojás sárgája
3 e.k. cukor
2 dl tej
2 dl tejszín
125 g Mascarpone
1 narancs reszelt héja
1 maréknyi cukrozott narancshéj
3 e.k. mák
marcipán

Ugyanúgy indítottam, mint máskor: a tojás sárgákat a cukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam a langyos tejet. Feltettem a tüzhelyre és folyamatos keverés mellett, habosra, sürüre föztem. Kihütöttem. Belereszeltem a narancshéjat és hozzáöntöttem a tejszínt. A mascarponét géppel felhabosítottam és azt is beletettem az alapba. A nem túl finomra darált mákot is belekevertem. Most annyit változtattam, a jobb állag elérése érdekében, hogy betettem a mélyhütöbe, jó fél órára. Majd beleöntöttem a fagyigépbe és hagytam a gépet dolgozni. Amikor már láttam, hogy majd nem kész, beleszórtam a cukrozott narancshéjat és belereszeltem marcipánt. Semmivel nem díszítettem, mert ez most nem volt fontos. A maga valójában az, ami!

Sonkás-sajtos csigakenyér

Egy angol nyelvü oldalon leltem erre a csodás csigakenyérre. (itt) Ez is szerelem volt elsö látásra. Kicsit elbogarásztam a receppel, de aztán sikerült zöldágra vergödnöm vele, ma pedig megsütöttem. Egyáltalán nem bonyolult, csak rá kell szánni a kelesztésekre az idöt. Nagyon finom, markáns ízü kelttészta, a sajtoknak és a sonkának köszönhetöen. Grillezéskor, vagy csak egyszerüen valamilyen saláta, esetleg zöldég mellé minden további nélkül elképzelhetö. Én csak magában eszegetem és nem tudom abbahagyni. Remélem kitart estig, mert vettem jóféle török joghurtot, azzal is finom lesz biztosan.

Alaptészta:
200 ml meleg tej
280 g liszt
3 t.k. szárított élesztö

továbbá:
100 g puha vaj
2 e.k. cukor
1 t.k. só
2 nagy tojás
300 g liszt
150 g sonka
200 g vegyes reszelt sajt (2-3 féle)

A tejet felmelegítettem, de nem forraltam. Csak, hogy jó meleg legyen. Elkevertem benne a liszt felét, csomómentesen, majd hozzáadtam a szárított élesztöt és a liszt másik felét is és alaposan elkevertem. Kizárólag csak fakanállal dolgoztam ma, ehhez a tésztához nem kellett sem a robot, sem a kenyérsütögép. Egy folpackkal lefedtem a tálat és meleg helyen 1 órát hagytam kelni.
Közben elökészítettem a többi hozzávalót. A puha vajat habosra kevertem a cukorral, majd egyenként belekevertem a tojásokat, majd a sót is. Amikor letelt az egy óra, az alaptésztát alaposan hozzádolgoztam a vajas, tojásos masszához. Közben hozzáadtam egy kevéske lisztet és mint a nokedli tésztát kavartam tovább. (a recept szerint 300 g liszt kell, de nem kell megijedni, ha nem lesz szükség az egész mennyiségre. Nekem is maradt meg pár dkg-nyi). Addig adagoltam kisebb részletekben hozzá a lisztet, míg nem lett olyan állaga, hogy deszkára tudjam borítani. Ekkor már a kezemmel gyúrtam a tésztát, egészen addig adogatva hozzá a lisztet, míg nem ragadt a deszkára. Jó állagú, rugalmas tésztát kaptam. Hozzágyúrtam az apró kockákra vágott sonkát, majd egy kelesztötálat kiolajoztam és meghengergettem benne a tésztámat, hogy minden oldalán elfedje az olaj (kb. 1 e.k. volt az olaj!). Lefedve, langyos helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztettem. Közben a deszkámra egy sütöpapírt fektettem, amit szintén megliszteztem, majd ezen dolgoztam tovább. A megkelt tésztát kiborítottam (1. fotó)

és kb. 40 cm-es köralakúra nyújtottam. (2.fotó)
A kinyújtott tészta közepére egy poharat helyeztem, kissé megnyomtam, de nem vágtam el. (3.fotó) Majd pizza v. derelyevágóval 4 részre osztottam a tésztát. (4. fotó)

A negyedeket további 5 részre vágtam (5. fotó), így 20 cikk keletkezett. Minden második cikket megszórtam reszelt sajttal. Itt ementálit használtam. (6. fotó) A sajt nélküli cikkeket ráhajtottam 1-1 sajtos cikkre. (7. fotó) Ezeket a cikkeket 3-szor megtekertem. (8.fotó)

Az elsö megtekert cikket csiga formában feltekertem és a tészta közepére illesztettem, majd feltekertem a többit is, szépen eligazgatva öket.

Felvert tojásfehérjével megkentem a csigákat.

Böségesen megszórtam 3 sajt keverékével és óvatosan, a sütöpapírral együtt átemeltem a tepsire. Letakarva még 1 órát kelni hagytam. Elömelegített sütöben 170°-on 35-40 perc alatt pirosra sütöttem. Nekem fél idöben le kellett takarni a tetejét, mert nagyon pirult. Sütörácsra tettem és hagytam kihülni.

Sárgabarackos rizsfagyi

Kaptam ma magyar sárgabarackot. A hozzám közelállók már tudják, mert órák óta erröl áradozok. Ez azért különlegesség, mert 11 éve nem jutottam hozzá. Azt nem mondom, hogy olcsó volt, de mégérte minden grammja. Reggel óta dilemmáztam, hogy mit csináljak vele!? Aztán a több órás töprengés után végül arra jutottam, hogy inkább megeszem frissen. (jegyzem már alig van!) Azért a ma készülö rizses fagyiba csempésztem belöle egy kicsit, de tényleg csak egy kicsit. Erre a fagyira Reni oldalán bukkantam, de Ö nektarinnal készítette. Aztán bevillant, hogy régen, a Daubnernél ez volt a kedvenc fagyim. A sárgabarackos rizses!

10 dkg rizs
1,5 dl víz
pici só
2 dkg vaj
3,5 dl tej
fél vaniliarúd
6 t.k. cukor
1,5 dl tejszín
fahéj
3-4 t.k. sárgabarack lekvár
2 sárgabarack

A rizst a vízben, pici sóval elöföztem. Amikor elfött a víz, hozzáadtam a vajat, elkevertem benne, majd felöntöttem a tejjel. Kikapartam a vanila magocskáit, ezt is és a rudat is beletettem a tejbe. Cukroztam. (ha valaki édesebben szereti tehet több cukrot is). Addig föztem, míg a rizs megpuhult. Ekkor félrehúztam a tüzhelyröl és lefedve hagytam a rizst dagadni. Teljesen kihütöttem. Kivettem belöle kb. a negyed részét, a többit pürésítettem, majd hozzákevertem a félretett egészben hagyott rizst is. leheletnyi fahéjjal ízesítettem. A tejszínböl kemény habot vertem és óvatosan a rizshez kevertem. Azonnal a fagyigépbe kanalaztam. Kb. 35-40 perc után kisebb adagokban belecsurgattam a lekvárt és beleszórtam az apróra kockázott barackot is. Így kissé "márványos", csíkos maradt a fagylalt.

Duplacsokis fagyi kardamommal és rumos mazsolával

Ez nehéz "szülés" volt, de megérte! Fogalmam sincs mi lehetett tegnap, de nem akartak fagyni a fagyik. Szepykével szinte együtt rágtuk a körmünket, hogy akkor most lesz fagyi, vagy nem!? Neki sem akarta a fagyija az igazságot, de aztán türlemünk rózsát, illetve fagyit termett. Az Ö fagyija hamarabb kész lett, mert még tegnap este feltette. Az enyém is megfagyott végre-valahára, de akkor már annyira besötétedett, hogy nem tudtam fotózni. Így nagyon nehezen, de meg tudtam menteni egy kisebb adagot, hogy közszemlére tehessem. Közelharcot kellett folytatni a családdal, de sikerült. Ma meg annyira meleg lett, hogy mire mindent elökészítettem a fotózáshoz, a fagyim szépen, csendben elkezdett olvadozni. Sebaj! Így is tetszik. Mit tetszik!?? Isteni finom! Aki nem hiszi, járjon utána!!!

2 dl tej
2 dl tejszín
100 g 78%-os étcsokoládé
3 tojás sárgája
3 e.k. cukor
1 cs. vaniliás cukor
2 kardamom mag
nagy marék mazsola
1/2 dl rum

A mazsolát 2-3 óra hosszára beaztattam a rumba. A tejet a tejszínnel felmelegítettem; beletördeltem a csokoládét, hogy felolvadjon benne. Félrehúztam a tüzröl, hogy hüljön. A tojások sárgáját krémesre kevertem a cukorral és a vaniliás cukorral. A kardamomot megszabídottam a kapszulájától és az apró magvakat porrá törtem egy mozsárban, majd a tejszínbe szórtam. A langyosra hült tejszínbe óvatosan belekevertem a tojáshabot, majd lassú tüzön addig kavargattam, míg el nem kezdett sürüsödni. Vízfürdöben teljesen kihütöttem, majd a fagyigépbe tettem, beleszórtam a leszürt mazsolát is. Nem volt neki elég, így a mélyhütöben fagyasztottam készre.

Narancs - lime jegestea

Nincs az a kifejezetten nagy kánikula, de bízom benne, hogy még lesz! Találtam ezt a receptet az újságban és rögtön nekiugrottam, mert biztos voltam benne, hogy nagyon finom. És nem is csalódtam. Kellemesen fanyar, igazi hüsítö a forró napokra. Nagy elönye, hogy hamar elkészül és nincs tele cukorral, mint a bolti megfelelök.

300 ml víz
2 teafilter (fekete tea)
100 ml friss narancslé
4 e.k. lime lé
1-2 e.k. nyers barnacukor
8 jégkocka

díszítés:
cukor
citromkarikák
narancskarikák

A vizet felforraltam és beletettem a 2 teafiltert. 5 percig állni hagytam, majd lehütöttem és betettem a hütöbe, hogy teljesen lehüljön. (ez legalább 1 óra)
Amikor teljesen lehült, beletettem a narancslevet, a lime levet és a cukrot, alaposan elkevertem. A poharak száját citromlével körbe kentem, majd kristálycukorba mártottam. A teát a poharakba öntöttem, beletettem a jégkockákat és a citrom, illetve narancs szeleteket.

Couscous saláta fetával és málnával

Még azért akad egy-két málnás recept. :) Sajnos csúszásban vagyok a receptek posztolásával, de igyekszem utólérni magam. Közben meg készülnek újabbak is, azokat is minél elöbb szeretném közszemlére tenni.
Málna még mindíg van. Söt! Beszéltem az emberrel, aki felügyeli a szüretelö embereket és megnyugtatott, hogy még lesz öszi málna is. Yes!!!!! Bújom tovább az újságokat, kutatok a neten, hogy a lehetö legfinomabb recepteket megtaláljam.

350 g Couscous (kuszkusz)
600 ml forró csirke v. zöldséglé
300 g málna
1 csokor bazsalikom
200 g Feta sajt
2 cukkini, vékonyra szelve
4-5 újhagyma karikázva
50 g pirított fenyömag
1 citrom reszelt héja

Öntet:
1 e.k. fehérborecet
1 e.k. Balsamico ecet
4 e.k. extra szüz olivaolaj
1 citrom leve
só, bors

A kuszkuszt egy lábasba tettem és ráöntöttem a forrásban lévö zöldséglevet. Lefedtem az edényt és addig hagytam, míg a kuszkusz teljesen el nem itta az összes levet. A málnát megmostam, a bazsalikomot összemetéltem.
A kuszkuszt egy tálba tettem és egy villával fellazítottam. Hozzákevertem a fetát, a málnát, a cukkinit, a hagymát, a fenyömagot, a bazsalikomot és a citrom héjat.
Az öntethez valókat egy másik tálban teljesen homogénné kevertem, kézi habverövel, majd a salátára öntöttem. Azonnal tálaltam.

Rendhagyó clafoutis - áfonyával és banánnal

Azért rendhagyó, mert alapvetöen, az eredeti clafoutis cseresznyével készül. Bár rengeteg féle gyümölccsel láttam már, mert bármilyen gyümölccsel elkészíthetö. (ezt jól leírtam! hi-hi!!!) Nem futok neki mégegyszer, mert fáradt vagyok. Valahogy hámozzátok ki a lényeget, légyszi! Mindenképp akartam ma sütni, de a választás joga a mai napon 100%-ban az enyém volt. Tortát nem kértem magamnak, sós szóba sem kerülhetett, csak is gyümölcsös. Szuper választás volt, a meglévö banán mellé friss áfonyát venni. Percek alatt elkészült és nagyon finom. Nyugodtan a langyos clafoutis mellé lehet pottyantani egy gombóc igazi vanilia fagyit!

3 tojás
8 dkg cukor
1 vanilia kikapart magjai
2 dl tej
2 dl tejszín
20-22 dkg liszt
pici só
20 dkg áfonya
3 db banán
(vaj a forma kikenéséhez)
kevés mandula v. dió a szóráshoz

A sütöt elömelegítettem 180°-ra. A formát kivajaztam és meghintettem darált mandulával. A cukrot a tojásokkal habosra kevertem, majd hozzáadtam a többi hozzávalót is. Palacsinta sürüségü tésztát kaptam. A banánt felkarikázva a tál aljára rendeztem, majd rászórtam a megmosott áfonyát is. Ráöntöttem a tésztát és pirosra sütöttem, kb. 25 perc alatt. Az sem baj, ha kicsit "remegös" marad a tészta.

Kerti zöldborsóleves

Imádom a kertem! Még azt sem felejtette el, hogy születésnapom van és megajándékozott egy számomra nagyon kedves ajándékkal. Ma reggelre annyi borsó ért be, hogy már lehetett belöle fözni igazi, friss borsólevest, így ez lett a szülinapi levesem. Emlékszem otthon régen, ha borsó szezon volt, mi Apukámmal mindennap követeltük a borsólevest. Szegény Anyu már szégyellte magát, ha valaki megkérdezte, hogy mit fözött; mindennap azt mondta: borsólevest. Szerintem azt gondolták, hogy biztos nem tud mást! De minket ez cseppet sem érdekelt. Most pedig már nagyon megbecsülöm azt keveset, amit a csepp kertem ad. Mert a frissböl készült leves nem említhetö egy lapon a fagyasztottból készülttel.

A világ legegyszerübb módján készül nálam. Semmi más nincs benne, csak a friss borsó, pár szál, nagyon vékony petrezselyem gyökér (szintén a kertböl). Rántás, füszerek és végül apró, vajas galuskák.

Kérdezz! Felelek!

Kata és Belly voltak kíváncsiak arra, hogy melyik a 10 legkedvesebb növényem!

Hát nem vagyok valami könnyü helyzetben, azt hiszem. Már tegnap este kaptam a kérdést és azóta töprengek, mert legszívesebben azt írnám: MIND!
De, ha 10-et kell írni, akkor mégis csak fel kell állítani valamilyen sorrendet. És ez a nehéz, mert nem szeretném, ha bármelyik zöldség, gyümölcs, vagy virág megsértödjön, hogy nem került elökelöbb helyre. Nem is számozom be öket, csak felsorolom a legkedvesebbeket.

paradicsom - csak, ha édes! Szerencsére- az EU egyik elönye-, hogy még télen is hozzá lehet jutni nagyon finom, leves, édes, apró, holland paradicsomokhoz. Számomra megunhatatlan, mert még egy sima vajas kenyeret is mennyei étekké varázsol.

borsó - a megunhatatlan! Amikor borsó szezon van, képes vagyok mindennap borsó levest enni. Az utóbbi években, nagy bánatomra egyre kevesebb kerül az asztalunkra. Bár most boldog vagyok, mert elkezdtük szedni a saját termést a kertben.

tök és kapor - elválaszthatatlanok egymástól. Most, hogy leírtam röjöttem, hogy ez hülyeség. Csak annyira sokat szeretnék írni, hogy csalok közben egy kicsit. Szóval! a kapros, tejfölös tökfözi viszi a pálmát nálam. Meg a töltött tök, meg a kapor mártás, meg a ....... sorolhatnám, csak legyen belöle jó sok!

málna - amióta az eszemet tudom, azóta imádom. Pár évvel ezelöttig csak úgy ettem, hogy villával összetörtem és csak tömtem, tömtem, ameddig tartott. Ma már kiélvezek minden szemet, egyenként. És sütök vele rengeteget. Legalábbis annyit, amennyit csak tudok.

sárgabarack - amióta itt élek, azóta rögzült bennem, hogy nagyon meg kell becsülni a mi hazai gyümölcseinket, amik a Kárpát medence csodás klímájának köszönhetöen egyedülállók. Édesek, levesek, érezni a nap "ízét" rajtuk. Hiába a csodás kirakatok és festö vásznára kívánkozó, hívogatóan szépséges gyümölcsök, amikor csak savanyú, száraz valamibe harapsz gyümölcs helyett. Nagyon ritkán jutok francia barackhoz, ami valamennyire, de csak valamennyire megközelíti a mi csodás barackunkat. De az mégsem olyan, mint a magyar kajszi!

sárgadinnye - jó orrom van hozzá! Nagyon ritkán nyúlok mellé; biztosan azért, mert imádom. Jókat szoktam rötyögni magamban, amikor dinnyét válogatok: jó magyar szokás szerint szagolgatom, válogatom, amikor is a mellettem vásárló "tudatlan" háziasszonyok úgy néznek rám, mintha a Marsról jöttem volna. :) Mindíg megkérdezi a kiváncsibb fajta, hogy mi célból teszem ezt!? Elmagyarázom és a vége mindíg az, hogy az ö dinnyéiket is nekem kell kiválasztani. Még nem vert meg senki! :)

bazsalikom - egyszerüen szeretem. Már az illatát is. Az íze pedig, az egekbe emel. Amióta pedig az ananásszal léptettem házasságra, azóta egyenesen bomlok érte!

gyöngyvirág - a legkedvesebb virágom. Mindíg a tisztaság jut eszembe az illatáról. Sokáig a Dior gyöngyvirág illata lengett be. Ez sem volt véletlen.

napraforgó - órákig tudok bámulni egy napraforgó mezöt. Megnyugtat, gyönyörködtet. Amikor virágzik mindíg van a vázámban napraforgó. És a termését is szeretem rágcsálni.

kaktuszok - valamiért nagyon vonzódom hozzájuk, nagy gyüjteményem van belölük. Még télen is óvom, gondozom öket, amit azzal hálálnak meg, hogy rengeteg virágot nyitnak nyáron. Sajnos csak 1 napig engednek gyönyörködni a csodában.

Tovább is kéne adnom a stafétát, de inkább arra bíztatnék minden kedves idelátogatót, hogy ossza meg velünk a 10 legkedvesebb növényét! Én szívesen olvasnám!

Cseresznyés tejespite

Évek óta próbálkoztam a tökéletes cseresznyés illetve meggyes tejespite elkészítésével és sosem sikerült. Eddig! Kata Konyhájában ugyanis rábukkantam a számomra tökéletes receptre. Izgatottan vártam, hogy végre nálunk is legyen cseresznye és kipróbálhassam. Nem csak, hogy tökéletese, hanem pillanatok alatt kész van. Igaz, segítségem is volt, kisfiam személyében. Nem kellett sokat kérlelni, mert amióta tegnap megvettük a legszuperebb magozót, azóta egyfolytában magozni akar. Lemértem és megmostam neki a gyümlcsöt és amíg ö kimagozta, addig én bekavartam a tésztát. Ez mindösszesen 10 percet vett csak igénybe. Plusz a sütési idö. Az eredmény pedig hihetetlenül magas, zamatos tészta, aminek -valamilyen csoda folytán -még a cseresznyék sem süllyednek az aljára. Köszi Kata! :)

3 tojás
25 dkg cukor
15 dkg margarin
40 dkg liszt
1 sütöpor
pici só
1 citrom reszelt héja
2 dl tej
kb. 60 dkg magozott meggy v. cseresznye

Kisfiam kimagozta a cseresznyét, addig én habosra kevertem a cukrot a tojásokkal, majd hozzáadtam a margarint is. A lisztet összekevertem a sóval, a sütöporral és a reszelt citrom héjjal. Végül beleöntöttem a tejet és simára kevertem a tésztát. Egy formát kivajaztam, megszórtam liszttel és belesimítottam a tésztát. Tetejre szórtam a magozott gyümölcsöt. Rászórtam még kevés kristálycukrot és fahéjat a tetejére és betoltam az elömelegített sütöbe. Jó 1 órát, lassú tüzön sütöttem, tüpróbáig.

Édeskömény fagylalt - áfonyával és pekándióval

Olyan iszonyatosan sokféle fagyi létezik, hogy az ember tényleg a böség zavarával küzd. Viszont nöböl vagyok, így kicsit telhetetlen is, meg a fantáziámait is izgatják az új ízek és kihívások. Bogarásztam a neten és elképesztö fagyi kreációkra leltem. Találtam fokhagymásat, céklásat, répást, olivást. Akkor gondoltam egy merészet, barátnöi segítséggel és a leveshez vásárolt édesköményt szemeltük ki a legújabb fagyihoz. Veszteni valónk nem volt, legfeljebb kidobjuk - gondoltuk. Olyannyira jól sikerült a bizarr fagylalt, hogy felkerül a fagyi-lapra. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennyire jó állagú fagyit még nem sikerült eddig készítenem. Igazi kihívás, minden ínyencnek és fagyi imádónak.

1 nagyobb édeskömény
1- 1,5 dl friss ananászlé
5 db szegfüszeg
pici darab fahéj
1 szem kardamom
1 e.k. méz

2 dl tejszín
egy löttyintás tej
1 vaniliarúd
2 tojás sárgája
2 e.k. cukor
250 g Mascarpone
2 maréknyi áfonya
2 maréknyi pekándió

Az édesköményt megtisztítottam, majd felkockáztam. Egy kisebb lábasba tettem és ráöntöttem az ananász levet és melléraktam a füszereket és a mézet. Teljesen szét föztem. Mellette kell állni és a vége felé folyamatosan kevergetni, mert a méz miatt hajlamos leragadni. Hagytam kihülni, majd szitán áttörtem. A tejszín a pici tejjel és a vanilirúddal felmelegítettem és kihütöttem. A tojás sárgákat a cukorral habosra kevertem, majd óvatosan a tejszínhez adtam és újra felmelegítettem, közben folyamatosan kevertem. Ezt is hagytam kihülni. A mascarponét habosra kevertem az édesköménypéppel. A teljesen kihült tejszínes, tojásos folyadékot habverövel felhabosítottam, majd hozzáadtam a mascarponét. Beletettem az apróra vágott áfonyát és pekándiót. Pille könnyü, levegös alapot kaptam, amit a fagylalt géppel a kívánt állagúra kevertem.

Crostata di ciliegie avagy a fúziós ropogós cseresznyés pite

Aki egyszer megkóstolja, az menthetetlenül elveszett. A fö érdem Duende-é, aztán közrejátszott még Trinity is, aztán én is adtam hozzá valamicskét. Így lett nekem kerek, egész ez a nem túl édes, mennyei meggyes (mert nálam még nem volt cseresznye!)
Amikor Duende posztolta az eredeti receptet, akkor tudtam, hogy végem van. Csak meg van kötve a kezem, mert ugye nálunk minden fázis késésben van. De kivárok mindent, illetve cselekhez is folyamodok néha. Valami mást akartam sütni és el is készítettem Trinity omlós tésztáját, amikor bevillant, hogy nekem még rengeteg rumos meggyem van a kamra polcán, tavalyról. Törpöltem egy pár percet és megszületett:

Trinityomlós tésztája:
(2 adag!)
50 dkg liszt
25 dkg vaj
12,5 dkg cukor
csip. só
2 tojás sárgája
+ 1 tojás (tettem bele)

2 üveg rumosmeggy
1 cs. vaniliás pudingpor
2 maréknyi mandula forgács

A tésztához valókat összegyúrtam, csak még megtoldottam 1 egész tojással, mert nekem valahogy nem akart összeállni. Miután hozzáadatam a tojást, egy remek minöségü tésztát kaptam, amit folpackba csomagolva beküldtem a hütöbe egy fél órára. Közben a meggy levét
leszürtem. A felfogott levet felmelegítettem (cukrozni és füszerezni nem kellett, mert már adott volt!) és kézi habverövel elkevertem benne egy csomag pudingport. A lé kb. 3 dl volt, így elég sürü masszát kaptam. Kihütöttem és belekevertem a meggyet. A tésztát kivettem a hütöböl, elfeleztem, a másik felét beköltöztettem a fagyasztóba. A megmaradt tésztát szintén elfeleztem és az elsö felét lisztezett deszkán kerekre nyújtottam. Kibéleltem vele egy formát, széleit késsel levágtam. A tölteléket rásimítottam a tésztára. A maradék tésztát is kinyújtottam és derelyevágóval keskeny csíkokat vágtam, majd berácsoztam a tetejét. Tojás sárgával lekentem a rácsokat és forró sütöben készre sütöttem. Ropogós, krémes süti lett az eredmény. Langyosra hütve, vanilia fagyival maga a katarzis. De még másnap is finom, már, ha marad belöle!

Török zöldséges csirke

A TV-ben figyeltem fel erre a receptere és már elsö hallásra szimpatikusnak tünt. Egyrészt, mert csirke és nem nehéz hús, másrészt pedig a rengeteg friss zöldség miatt. Igazi, könnyü, vitamindús, nem zsíros, mégis fantasztikusan finom. Kell ennél több egy laza, nyári ebédhez? Úgy elfogyott tegnap, hogy hírmondója sem maradt. Ez a legnagyobb elismerés egy szakácsnak. Egyöntetüen arra az álláspontra jutottunk, hogy ezt sürün fogjuk ismételni. A variációk száma végtelen.

1 csirke
olivaolaj
kömény
pirospaprika
só, bors
3 gerezd fokhagyma
2 kanál paradicsompüré

Zöldségek:
piros és zöld kaliforniapaprika
5 db paradicsom
borsó
répa
cukkini
krumpli

A csirkét feldaraboltam, és papírtörlövel leszárogattam. Elkészítettem a marináló levet: egy kisebb tálkában összekevertem az olajat, a fokhagymát, a paradicsompürét és a füszereket. Ezzel a kencével a kezemmel alaposan bekentem a csirke darabokat. Mondhatom azt is, hogy belemaszíroztam a pipi alkatrészekbe a szószt. Egy nagy tüzálló tálba egymásmellé fektettem a húsokat. Tetejét lefóliáztam és 180°-os sütöben 20 percig sütöttem. Ezalatt elökészítettem a zöldségeket: a parikákat felkockáztam, a paradicsomot cikkekre vágtam. A cukkunit is és a répát is kockáztam, majd a krumplit is. 20 perc után elöször a csirkére szórtam a parikát, majd a paradicsom gerezdeket, a cukkinit, borsót, répát, végül a krumplit. (szemet gyönyörködtetö, színkavalkád!) Picit megsóztam a tetejét, visszaigazgattam a fóliát és további 45-50 percig sütöttem. levettem a fóliát és a tetejét még kissé megpirítottam. Szívböl ajánlom kipróbálásra, mert biztos nem fogtok csalódni!

Lovely Blog

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!!!!!!!!!

Ildikének
Trinitynek
Limarának
Szepykének
Kata Konyhának
Mennyei Édességnek
Andi cukinak
Deborah-nak (Ízek emlékei)

Még sohasem kaptam ennyi szeretetet, amennyit töletek kapok nap-nap után. Köszönöm nektek, hogy rendszeresen jártok hozzám és bíztattok, dícsértek. Nagyon sokat jelent nekem.
Már csak az események után kullogok, hiszen szinte minden blogban megjelent már ez a kis logo. Nem is adnám személy szerint tovább senkinek. Inkább mindenkinek szeretném átadni, aki idelátogat, illetve ahová én is szívesen járok - egy hatalmas virtuális ölelés kíséretében.

Tutti-frutti szelet

Még mindíg adós vagyok málnás recepttel. Ezt a süteményt is a nagy málna beszerzés után sütöttem, csak épp idöm és alkalmam nem volt még posztolni. Valami gyors és laza sütire vágytam és épp szembejött velem Trinity blogján (forrás: Latsia) a Melba szelet. És egy régebbi Nök lapjában pedig találtam egy Tutti-frutti szeletet. Még mondja valaki, hogy nincsenek csodák. Csak akarni kell és az ember rátalál arra, amire épp vágyik. Pozitív gondolkodás!!!
Így a 2 sütiböl alkottam egyet. Annyira finom volt, hogy kb. 10 perc alatt fogyott el. Ismétlésért kiáltozik.
És a lekvárokkal még mindíg adós vagyok. Nem felejtettem el, közben itt van a nyakamon a cseresznye és a meggy. Nálunk holnap kezdik szedni a cseresznyét.

25 dkg puha vaj
30 dkg cukor (fele barna)
1 cs. vaniliás cukor
3 tojás
20 dkg liszt
5 dkg darált mandula
1/2 cs. sütöpor
pici só
málna, ananász, meggy
mandulaforgács

A vajat a cukorral habosra kevertem. Hozzáadtam a tojásokat is, egyenként. Egy másik tálban összekevertem a lisztet, sütöport, sót és a mandulát, majd a vajas krémhez kevertem. Egy kisebb tepsit kivajaztam és a tésztát beleöntöttem. A málnát, a friss ananászt és a magozott meggyet szépen sorban a tészta tetejére pakoltam, majd megszórtam a mandulával. 175°-ra elömelegített sütöben jó 50 percig sütöttem.

Petrezselymes bulgursaláta

Már több mint egy hete várakozik ez a recept a sorára, de mindíg akadályoztatva vagyok a posztolásban. Most bizonyára sokan fellélegeznek, hogy na végre nem csak sütemény. Bizony, bizony készül az én konyhámban más is nem csak édesség. Ez a könnyü, zöldségekkel teli, friss saláta egy remek vacsora volt.

200 g bulgur
6 paradicsom
300 g uborka
1 nagy cs. petrezselyem
1 citrom
2 t.k. pirospaprika
só, bors
6 e.k. olivaolaj

A bulgurt 400 ml forróvízzel leöntöttem, lefedtem és félretettem. 20 percig állni hagytam. Közben a paradicsomokat pár pillnatra forró vízbe mártottam, héjját lehúztam és kimagoztam. Az uborkát meghámoztam, szintén kimagoztam és mindkettöt felkockáztam. A petrezselmyet durvára metéltem. A zöldségeket és a citromlevet elkevertem az idöközben megpuhult bulgurral. Füszereztem sóval, borssal, pirospaprikával és hozzákevertem az olajat is. Tálalás elött lefedve mindenképp 1 órát a hütöben kell pihentetni.

Mennyei málnatorta

Szóval még mindíg a málnánál tartok, mert itt akadtam el. Nagyban folyt a málna feldolgozása szombaton, amikor a kisfiam rosszul lett és mentövel kórházba szállították. Erre szokták azt mondani, hogy ember tervez, Isten végez. Mert én elöre dolgoztam és szombaton délután elökészítettem, félig-meddig készre gyártottam a málna tortát, amit vasárnap délutánra szántam. Eltettem a félig kész tortát a hidegre, mondván, majd szépen vasárnap befejezem, feldíszítem. Csak épp mi mentünk, a torta pedig maradt. Jó pár órával késöbb, valamikor éjjel, a kórházi összecsukható ágyon fekve hasított belém a felismerés, hogy a torta ott maradt magára.

El is sirattam magamban már, pedig egy jól sikerült sütemény lett.... volna. Aztán mégis úgy alakult, hogy férjem leváltott vasárnap délelött és haza tudtam szaladni. Na, nem a torta miatt, ha nem mert pár dolgot össze kellett még szednem. Akkor úgy gondoltam, hogy pár perc alatt gyorsan be is tudom fejezni az elkezdett málnást. Nem így terveztem a díszítést, de 10 perc alatt csak ennyi tellett. Viszont az íze mindenért kárpótolt. És sajnos csak egyben tudtam fotózni, mert a szeletelés már nem fért bele a szükreszabott idöbe. Higgyétek el nekem, hogy gyönyörü volt a belseje is.

500 g túró (Lidl-s)
500 ml tejszín
4 lap zselatin
1 citrom
175 g cukor
600 g málna
300 g babapiskóta
180 g vaj
100 ml Sherry
mandulaforgács

225 g babapiskótát zacskóba tettem és a húsklopfolóval morzsává törtem, majd az olvasztott vajjal összekevertem. Egy 26 cm-es kapcsos tortaforma aljára nyomkodtam és betettem a hütöbe. A zselatint beáztattam, kb. 10 percre, majd felmelegítettem. A túróhoz adtam a cukrot, a citrom lereszelt héjját és levét. 1-2 kanállal kivettem a túró krémböl és a zselatinhoz kevertem (hogy még véletlenül se kapja össze!), majd beleforgattam az egészet a túrós masszához. Betettem ezt is a hütöbe, hogy elkezdjen dermedni. Amikor már láttam, hogy dermed a túró, akkor felvertem a tejszínt kemény habbá és óvatosan a túróhoz forgattam. A krém 1/3-át rákentem a piskóta alapra, majd a málna felét is eligazítottam rajta. A maradék babapiskótákat 3 felé tördeltem és meglocsoltam sherryvel. Ennek is a felét a málnák közé igazítottam. Majd újra krém következett, a megmaradt mennyiség fele. Újra málna és babapiskóta. A tetejére pedig rásimítottam a maradék krémet. Érdemes elözö nap elkészíteni, hogy kellöképpen megdermedjen a torta. Mindenképp hütöben tárolni! Tálalás elött pedig félretett málnaszemekkel, tejszínnel, ílletve mandulaforgáccsal díszíteni.