vasárnap, május 31, 2009

Rebarbarás habos sütemény

Nagyon szép rebarbarát kaptam. És mivel még sem cseresznyés, sem meggyes finomságot nem tudok sütni, azzal kell beérnem, ami van. Viszont nem bántam meg, mert nagyon finom süti kerekedett belöle. Ilyet még nem sütöttem és egyre jobban erösödik bennem a gondolat, hogy jó barátságban leszünk mi. Én és a rebarbara. Eddig még nem csalódtam benne, akkor meg miért is ne lenne folytatás? Tavaly ilyenkor muffint készítettem, azzal debütált nálam a rebarbara. Kicsit fanyar, de van mégis valami vonzó benne. Épp ma olvastam, hogy igyekezzünk "málna-rebarbarát" használni, mert az a legfinomabb. Így most nyitott szemmel kell járni-kelni, ne hogy elmenjen melletünk a málna-rebarbara!




600 g rebarbara
csip. só
150 g porcukor
50 g darált mandula
1 e.k. citromlé
150 g puha vaj
100 g cukor
2 e.k. vaniliás cukor
5 tojás
150 g liszt
75 g étkezési keményítö
2 t.k. sütöpor


A rebarbarát megmostam, megtisztítottam (külsö héját lehúzgáltam), majd papírtörlön leszárítottam és 3-4 cm-es darabokra vágtam. Egy 26-os tortaformát kivajaztam és a sütöt elömelegítettem 180°-ra. A puha vajat, a cukrot és a vaniliás cukrot nagyon habosra kavartam, majd egyenként belekevertem 2 egész tojást és 3 tojás sárgáját. Végül hozzászitáltam a lisztet, sütöport és az étkezési keményítöt. Fakanállal lazán összeforgattam, mint egy piskótát és a formába öntöttem a tésztát. Tetejét kiraktam az elökészített rebarbarával, kissé belenyomkodtam a tésztába és a sütöbe toltam. Kb. 25 percig sütöttem. Közben a tojás fehérjékböl egy csipetnyi sóval félkemény habot vertem, majd adagonként hozzászitáltam a porcukrot és kemény habot vertem. Lazán hozzáforgattam a mandulát és belecsepegtettem a citromlevet is. A habot az elösütött tésztára kentem és további 15-20 percig sütöttem; mig a hab rózsaszín nem lett a tetején. Rácson hagytam teljesen kihülni.

Tárkonyos pulykaragu leves

Nem is tudom, hogy miért nem föztem mostanában ilyen tárkonyos, tejszínes levest, pedig nagyon szeretjük. Valahogy az utóbbi idöben elfelejtödött. Örült is a család, hogy ma újra asztalra került. Sokféleképpen készítik, szerintem minden konyhában kicsit másképp készül. Én így készítem, mert ez vált be:




60-70 dkg pulykamell filé
1 fej vöröshagyma
3-4 sárgarépa
1/4 karalábé
2 szál petrezselyem gyökér
1 zöldpaprika
4-5 gomba
2-3 maréknyi zöldborsó
2 e.k. vágott tárkony
só, bors
2 babérlevél
2 dl tejszín
2 dl tejföl
1 nagy e.k. mustár
2-3 citromkarika


Az apróra vágott vöröshagymát olajon aranyszínüre pirítom. A szintén apró kockákra vágott húst ráteszem és addig pirítom, míg kifehéredik. A sárgarépát vékony karikákra vágom, apróra kockázom a karalabét, a fehérrépát csak félbe vágom és a hússal együtt 8-10 percig fedö alatt párolom. Hozzáadom a félbevágott zöldpaprikát is. Sózom, borsozom, beleteszem a babérlevelet és a tárkony felét. Felengedem és majdnem puhára fözöm. Amikor a hús és a répa is szinte puha, akkor teszem bele a vékonyra szeletelt gombát és a zöldborsót. Kihalászom a levesböl a fehérrépát (nem szeretjük benne), a paprikát és a babérlevelet. Egy kisebb tálban homogénre keverem a tejfölt, a tejszínt és a mustárt és a maradék tárkonyt. 2 merökanálnyi forró levest merek rá, hogy a tejszínt ne kapja össze a forró leves, majd beleöntöm a fazékba. Tényleg csak egyet rottyan, mert ha tovább fözném, kicsapódna a tejszín. Félrehúzom és 2-3 karika citromot teszek bele - tálalás elött ezeket kihalászom.

szombat, május 30, 2009

Vaniliás-pekándiós dán papucs



Nem tudok szabadulni a dán vajastésztától! Már egész héten azon tanakodtam magamban, hogy valami mást kéne most belöle sütni. Lassan-lassan körvonalazódott bennem a gondolat és megszületett a végleges ötlet. Még pedig úgy, hogy megláttam a boltban egy olyan pudingport, ami sütésálló. Akkor már tudtam, hogy ezzel fogom megtölteni a tésztát. Törtem még hozzá pekándiót is, ez került bele töltelékként. És most nem kifliket, hanem papucsokat hajtogattam belöle. Tetejüket a kelesztés után megkentem felvert tojással, majd böven megszórtam porcukorral, ami sülés közben szépen rákaramellizálódott. Éhes családom úgy vetette magát a langyos tésztára, mint a sáskahad. Pillanatok alatt alig maradt pár darab. Anyukám kinn dolgozott a kertben és amikor bejött, már csak pár darab árválkodott a sütemenyés tálon. Megkérdezte, hogy miért sütöttem ilyen keveset!??





péntek, május 29, 2009

Imáim meghallgatásra találtak...

Napok óta csak irígykedve néztem, hogy egyre-másra tüntek fel a blogokon a kovászos uborkás üvegek. Már írtam, hogy nálunk minden késöbbre tolódik. A kertemben még csak nem is virágzik az uborka. Ma pedig az a hatalmas öröm ért, hogy kaptam paraszt uborkát, így nálam is ott mosolyognak az üvegben a teraszon. Már csak a jótékony napocska hiányzik, de olybá tünik, pár napig nem lesz benne részünk! Akkor mi lesz uborkámmal?????



csütörtök, május 28, 2009

Sajtos tallér

Már nagyon régen vágytam egy ostyasütögépre. Ma végre magaménak tudhatok egyet. Nem is én lennék, ha nem próbáltam volna ki azonnal. Mivel nem igazán lehet mondani, hogy tombol a nyár, így a fagyi gyártással kicsit lassab tempóra kapcsoltam. Ezért tölcsérre sem volt ma szükség. Maradt a sós, sajtos változat. Van ugyan egy alaprecept a géphez, de az persze édes. Akkor beugrott, hogy valamikor régen én láttam Linborinál sajtos ostyát. Rá is leltem az oldalán a receptre. Változtatás nélkül, mindent úgy csináltam, ahogyan azt Linbori leírta.




12,5 dkg reszelt sajt
12,5 dkg margarin
35 dkg liszt
1/2 cs. sütőpor
1kk só
1 tojás
1ek étolaj
tej



A hozzávalókat összegyúrtam a tej kivételével. Azt a végén kis részletekben löttyintettem csak hozzá, hogy gyúrható tésztát kapjak. (nem volt sok, talán 1-1,5 dl). Nagyobb diónyi golyókat formáztam a tésztából és elöírás szerint megsütöttem.
Fiamnak annyira ízlett, hogy megígértette velem: ezentúl minden csütörtökön fogok ilyet sütni!



szerda, május 27, 2009

A nürnbergi sültkolbász

Akkor ez most egy rendhagyó post lesz. Mégpedig azért, mert ugyan én sütöttem meg, de a kolbászt nem én készítettem, de még a zsemlét sem én sütöttem. Viszont mindenképp szerettem volna megörökíteni itt az oldalamon még egy hagyományos bajor, közelebbröl nürnbergi különlegességet. Aki járt már Nürnbergben, egész biztos megkóstolta a mézeskalács mellett a "kis kolbászt". Sok féle kolbászt árulnak, de a hagyományos nürnbergi csak itt, ezen a vidéken kapható. Bár vannak eltérések, mert minden egyes hentes saját recept alapján készíti, így füszerezésbeli különbségek fellelhetök. Gyakran kerül az asztalunkra, mert szívesen esszük bármikor és bárhogyan. Kisfiam inkább zsemlében, mustárral, ketchuppal. Komplett fogás kerekedik belöle, amikor a szintén hagyományosnak számító bajor párolt savanyú káposzta és perec kerül mellé az asztalra. Egyébként Nürnberg belvárosában egymást érik a helyek, ahol megkóstolható a Bratwurst. Aki ráérösebb és megadja a módját ülhet elegáns étteremben, akinek sietös, esetleg munkahelyröl szaladt ki elkölteni az ebédet, az bármelyik sarkon kap forró kolbászt. Így vagy úgy, mindenképp érdemes egyszer kipróbálni, ha erre vetödik valaki. Természetesen egy korsó jó hideg sör dukál hozzá!

kedd, május 26, 2009

Super Chef


Nem akarok álszerény lenni, de totálisan meglepödtem, amikor a Kelttészták Nagyasszonya, Limara nekem is odaítélte ezt a díjat. Olyan sok tehetséges hobby szakács örvendeztet meg minket nap-nap után a tehetségével, kreativitásával, akik tán sokkal jobbak, ötletesebbek, mint én. De Limarától ezt én nagyon nagy megtiszteltetésnek veszem és nagy örömmel elfogadom. Köszönöm szépen!
És akkor még, hogy teljes legyen a kép, megkaptam Miss Muffintól is (Mennyei Édesség), amit nagyon szépen köszönök neki, ezúton is! Rendkívül jól estek dícsérö szavai; mit szépítsem, majd nem pityogtam.
Akkor most jön a nehezebb feladat: 5 általam szupernek tartott szakácsnak továbbadni a stafétát. A böség zavarával küzdök, mert nem 5-öt, még 15-öt is nehéz kiválasztanom, a sok remek blog közül. Már az szerencse és hatalmas ajándék, hogy rengeteg barátot találtam itt, a blogolók között. Akkor Ök 5-en, a rengeteg barát közül:
Trinity, aki nagy példakép a szememben. Napról napra képes csodás dolgokat varázsolni imádott családja asztalára, velünk pedig megossza különleges receptjeit.
Alchri, a kedves barátnö. Aki betévedt már a blogjába, egész biztos visszatérö vendég válik belöle. Csodákat visz véghez, fantasztikusan zsonglörködik az ízekkel, csodás szakács és szuper Mami!
Garffyka, a Perpetum Mobile. Minden nap fáradhatatlanul sürög-forog, képes éjjel, vagy hajnalok hajnalán Manó családját kényeztetni. A humoráért pedig egyenesen odavagyok!
Max, a mi Maxunk! Nem is hiszem, hogy tudnám-e újabb szavakkal méltatni tehetségét. Talán csak annyi, hogy alig várom, hogy személyesen is megismerjem a rengeteg recept gazdáját és mindenkori segítönket!
ViMiZo, Hajni. Talán az általam ismert gasztro-blogosok közül Ö a legrégebbi. Nekem még álmomban sem szerepelt, hogy én is recepteket fogok írogatni, amikor már hozzájártam receptekeért. Gyönyörü fotói és érdekességei a mai napi lenyügöznek.
..és akkor tudtam, hogy kifutok az elöírt keretböl, mert semmiképp sem hagyhatom ki a sorból:
Chef Vikit. Nagyon szeretem olvasni. Örülök, hogy megismerhettem és remélhetöleg a barátjának mondhatom magam. Mindíg elöáll valami meglepetéssel és lenyügözi olvasóit.

Kapros-túrós keltpite

Tegnap este nem hagyott békén egy gondolat. Eszembe jutott, hogy figyel még a mélyhütömben egy fél kg otthoni túró. Meg rengeteg a friss kapor is. Úgy aludtam el, hogy tudtam, ma reggel kapros-túrós keltet fogok sütni. Gyorsan reggel be is kevertem a tésztát. A túróval egy kicsit bajban voltam, mert felengedés után kissé vizes volt. Szüröbe tettem és lecsurgattam picit. Nem hiszem, hogy különösebben rontott volna a túró minöségén, bár egy picit vizesebb lett a tészta ott, ahol a túróval találkozott. De az élvezeti értéken ez mit sem rontott. Olyannyira nem, hogy csak azt veszem észre, hogy lépten nyomon a tálca körül akad valami dolgom! :)




2 dl tej
1 dkg élesztö
1 tojás
5 dkg vaj
25 dkg liszt
pici só

40 dkg túró
3 e.k. cukor
2 tojás sárgája
1 e.k. búzadara
1 cs. kapor apróra vágva
2 tojás felvert habja

1 e.k. tejföl
1 tojás sárgája
1 e.k. cukor


Kelt tésztát készítettem, a szokásos módon. Jól ki kell dolgozni. Lágy tésztát kaptam, amit langyos helyen duplájára kelesztettem. Egy kisebb tepsit kivajaztam, kiliszteztem, majd a tésztát belefektettem, eligazgattam.
A töltelék hozzávalóit összekevertem, a tojás fehérjéböl kemény habot vertem és óvatosan a túróhoz forgattam. Rásimítottam a tészta tetejére és elömelegített sütöben, 160°-on (légkeveréses) megsütöttem. A sütés vége elött pár perccel összekevertem a tejfölt, a tojás sárgájával és a cukorral, rákentem a túró tetejére és még 3-4 percre visszatoltam a sütöbe. Ettöl szép színü lett a sütemény teteje.



(Duende! Köszönöm a segítséged!)

vasárnap, május 24, 2009

Ananász-bazsalikom sorbet

Más jelzövel nem tudom illetni e mesés finomságot, csak azzal, hogy hihetetlen! Elsö pillanatban megakadt rajta a szemem, aztán át is ugrottam rajta. De újra és újra vissztértem, olvasgattam, többször is; ízlelgettem a receptet. Még magamnak sem mertem bevallani, de valószínü, már akkor eldölt tudat alatt, hogy egy életem, egy halálom: ki fogom próbálni. Azt nem mondom, hogy nem voltak bennem kételyek a két növény párosítását illetöleg, de mit veszíthetek? Max egy ananászt. A tegnapi meleg délután aztán remek alkalom kínálkozott a jeges édesség elkészítésére. Még családomnak sem mertem bevallani, hogy mire készülök. Persze látták, hogy kaszabolom az ananászt, meg a fagyigép is elö van készítve, így titkon azt gondolták, biztos finom ananász fagyi készül épp. Én pedig hallgattam, mint a sír. Persze, míg a gép dolgozott, én már böszen kóstolgattam és titkon reménykedtem, hogy másnak nem fog ízleni, csak nekem. Sosem gondoltam volna, hogy a bazsalikom ilyen csodás harmóniában fog egyesülni az ananásszal. Kellemesen savanykás, enyhén édes beütéssel és valami földöntúli aromával megáldott jeges finomság. Alig várom, hogy újra vegyek ananászt és készítem a következö adagot. Természetesen percek alatt kiürültek a poharak, egy cseppnyi kételyt sem hagyva bennem.




1 nagy ananász (500 ml levet kell nyerni belöle)
1 lime
75 g porcukor
2 e.k. vágott bazsalikomlevél







Az ananászt megtisztítottam, felkockáztam, majd leturmixoltam. Egy kis lyukú szitán átpaszíroztam, 500 ml levet felfogva. Hozzáfacsartam a lime levét.
A bazsalikomot durvára, nagyobb darabokra metéltem, majd a porcukorral együtt pürésítettem. Egyáltalán nem baj, ha maradnak benne nagyobb darabkák is. Összekevertem az ananászt a cukros bazsalikommal, majd a fagyigépben kb. fél órán keresztül, kutyultam, hütöttem.
Azonnal poharakba kanalaztam, levelekkel díszítettem.

Eperkrémes

Még mindíg eper!!!! Egyszerüen megunhatatlan és ki kell használni ezt a rövid idöt, amíg élvezhetjük a friss gyümölcs zamatát. Valamilyen könnyü, habos dologra vágytam, de semmiképp nem torta félére. Aztán tegnap este pakolásztam a hütöben és ráakadtam egy csomag friss levelestésztara, amit még a napokban vettem, hogy: "majd jó lesz valamire!" felkiáltással. Körvonalazódott is rögtön, hogy krémest fogok sütni belöle, de nem hagyományos módon, hanem eper krémmel fogom megtölteni. Legvadabb álmaimban sem hittem, hogy ilyen jól fog sikerülni.




1 cs. leveles tészta
némi eperlekvár (elhagytható)
200 g fehér csokoládé
300-400 g Mascarpone
500 g eper
porcukor


A levelestésztát kinyújtottam, majd kb. 5x12 cm-es négyzetekre vágtam. Tetejét megkentem felvert tojással és megszórtam porcukorral (sütés közben szépen karamellizálódik a cukortól). Elömelegített sütöben aranyszínüre sütöttem, majd hagytam teljesen kihülni. Macikonyha jól bevált fehércsokis mascarponés krémét készítettem töltelékként: a fehércsokit mikróban óvatosan felolvasztottam, majd fokozatosan hozzákevertem a mascarponét. Az epret pürésítettem és hozzákevertem a krémhez. A krémeslapot megkentem egy leheletnyi - múltkorról maradt - frissen fözött eperlekvárral. A krémet habzsákba töltöttem és a lekvár tetejére nyomtam, jó gazdagon. Ráültettem egy másik tészta kalapot, megszórtam porcukorral és észre sem vettem hová tüntek!?



Pisztácia fagyi

A fiam hatalmas fagylalt pusztító. Bár nem eszik meg mindenféle fagyit, azért kedvencei vannak. Most arról nem is tennék említést, hogy leginkább a vizes alapú fagyikat nyalogatja elöszerettel - mint mindegyik gyerek társa - azért a pisztáciát mindíg megkóstolja a fagyisnál. Amióta megérkezett a fagyigép, azóta rágja a fülemet, hogy mindenképp csináljunk pisztáciát is. Kérésének eleget is tettem, mert hogyan is tudnék neki nemet mondani!? Az már eldölt az elsö kísérletnél, hogy ilyen krémes és zamatos pisztácia fagyit még egyikönk sem evett.
Nem lesz ennek a fagyi gyártásnak jó vége! Már látom szomorú sorsomat, hogy nyár végére olyan leszek, mint egy bálna!




4 tojás sárgája
100 g cukor
250 ml tej
125 ml tejszín
1/2 vaniliarúd
75 g örölt pisztácia
1 cl Amaretto likör


A tojást sárgákat a cukorral krémesre, habosra kevertem. Ügyelni kell, hogy a cukor teljesen felolvadjon a habban. A tejet és a tejszínt egy lábaskában felmelegítettem, amibe beletettem a félbevágott vaniliarudat is. Amikor felfött, félrehúztam, kihalásztam a vaniliát belöle. Egy nagyobb fazékban vizet melegítettem és vízgöz fölött (a víznek nem szabad forrnia!) kisebb adagokban és lassan hozzákevertem a tejet a tojáshabhoz, közben folyamatosan kevertem a kézi habverövel. Tettem ezt addig, míg sürü, habos masszát nem kaptam. Ekkor jegesvízbe állítottam az edényt és még mindíg folyamatos keverés mellett teljesen kihütöttem. Belekevertem az örölt pisztáciát és a likört (lehet aroma is). A fagyigépbe öntöttem és kb. 40-45 perc alatt a gép elkészítette a mesés fagyit.

Az elsö eprek

Meg van a boldogságom: leszedhettem tegnap az elsö epreket a kiskertemböl!


szombat, május 23, 2009

Hideg meggyleves Ancsika módra

Razziát tartottam a mélyhütömben. Lassan helyet kell csinálni a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek. Így bukkantam rá, a tavalyról valahogy ott felejtett hatalmas zacskó lefagyasztott meggyre. Alaposan megvizsgáltam és nem találtam benne kivetnivalót, ezért egyenes úton vándorolt a 6 l-es fazékba. Sok eltérés nincs, mert szinte mindenki hasonlóan készíti a hideg gyümölcsleveseket, de azért apró eltérések felfedezhetöek. Én mindenestere úgy szeretem a hideg leveseket, ha nagyon krémesek, sürüek és tejszínesek. A meggylevest pedig még megbolondítom egy ici-pici friss, reszelt gyömbérrel is. Egy nagyon kedves barátnömtöl kaptam egyszer rég ezt a tippet; azóta mindíg kerül gyömbér is meggylevesbe. Megéri kipróbálni!




Pontos arányokat nem tudok sajnos írni, mert mindíg attól függ, hogy mennyi gyümölcs kerül a fazékba. Meg ízlés dolga ez is, mert valaki kevesebb, valaki több gyümölccsel szereti. Lényeg az, hogy a gyümölcsöt felteszem egy nagy fazékba, de mindenképp csak annyi vizet öntök rá, hogy maradjon hely a sürü habarásnak is! Teszek bele egész fahéjat, egy teatojásban rengeteg szegfüszeget, 1-1,5 cm reszelt gyömbért, 2 cs. vaniliás cukrot és cukrot ízlés szerint. Én édesen szeretem, ezért rendesen zúdítom bele a cukrot. Amíg a meggy fürdözik, addig 2-3 dl tejszínnel csomómentesre keverek egy vaniliás pudingport. Hozzáadok 2 nagy poharas meggyes joghurtot is. Az idöközben teljesen felforrósodott levesböl merökanállal szedek a tejszínes keverékhez és elkeverem (erre azért van szükség, hogy a hideg tejszín ne csomósodjon össze a forró levesben!) és beleöntöm a fazékba. Ha nem lenne kellöen krémes, sürü és lágy a leves, akkor még 1-2 kanál étkezési keményitöt elkeverek egy kevés vízzel és tovább süritem a levest. Egyet forralok még rajta és kész! Kihütöm, a teatojást és a fahéjat kihalászom belöle. Másnap jéghidegen, tejszínhabbal tálalom.

Olasz hús

Teljesen véletlenül sikerült ma valami igazán finomat varázsolnom ebédre. Eredetileg úgy terveztem, hogy valami könnyü halétel lesz ma, de aztán másképp döntöttem. Igazándiból azt sem tudom, hogy miért!? Csak úgy jött. Valami mediterrán, olaszos ízre vágytam. Gyorsan le is írom, hogy készítettem; el ne felejtsem, mert ilyet máskor is kell csinálnom, annyira jól sikerült és mindenkinek nagyon ízlett.




8 vékony szelet hús
olívaolaj
só, bors
2 vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 doboz hámozott paradicsom konzerv
kb. 20 fekete olajbogyó
2 e.k. paradicsompüré
oregano
rozmaring
100 g frissen reszelt parmezán
1 doboz bazsalikomos mini Mozarella
egy maréknyi friss bazsalikom levél


A hús szeleteket sóztam, borsoztam, majd kb. 3 e.k. olajon mindkét oldalát hirtelen megsütöttem. Egy tüzálló tálat vékonyan kiolajoztam és a húsokat egymás mellé belefektettem. A visszamaradt olajon megpároltam a vékonyra szeletelt hagymát és fokhagymát. Ráöntöttem a paradicsom konzervet, fakanállal kissé összetörtem, de azért hagytam benne nagyobb darabokat. Az olajbogyókat kettévágtam és a raguhoz adtam. Sóztam, borsoztam, friss rozmaringot és oregánót szórtam még rá, majd pár percig együtt forraltam öket. Ráöntöttem a ragut a húsra, megszórtam a reszelt parmezánnal, a mini Mozarellákat félbe vágva a tetejére pakoltam. Elömelegített sütöben kb. 25 perc alatt pirosra sütöttem a tetejét. Penne tésztával tálaltam. Nagyon könnyü étel, valóban nyarat és Itáliát idézö ebéd volt!

péntek, május 22, 2009

Kiskerti séta

Régóta ígértem már, hogy csinálok pár képet én is a kertemröl. De azt is mondtam, hogy várni kell még, mert nálunk minden 2-3 héttel késik. Otthon kedvezöbbek az idöjárási feltételek, bár hallom, hogy hatalmas az aszály, víz nélkül pedig semmi nem fejlödik úgy, mint kéne. Irígykedve olvasom a blogokban, hogy már van új krumpli, borsó, tök, kovászolni való uborka. Sajnos ilyen primör dolgokhoz én nem tudok hozzájutni, illetve jó pár hónap késéssel csak. Teljesen ki vagyunk téve az idöjárásnak. Nálunk nagyon kéne a napsütés, mert szinte 2 hete csak esik és már ez sem jó. Rengeteg elültetett magom ki sem kelt, híre hamva sincs a palántának, mert csak esöt kapott, napocskát nem. A paradicsomházam viszont szuperül funkcionál, így már a lakókkal együtt is. Másik nagy szomorítóim a kártevök: szakadtlan harcot vívok a levéltetvekkel és a meztelen csigákkal. Képtelenség tölük megszabadulni. Vagyonokat költök a kármentesítésre, de azt érzem, hogy szélmalomharcot vívok. Ezért nem tudok pl. semmilyen salátát nevelni, mert 1 éjszaka alatt hült helyét sem találnám. A csigák eszelös psuztítást vinnének véghez. Van viszont paprikám, paradicsomom, babom, borsóm, cukkinim, tököm, répám, gyökerem, karalábém, zellerem, kukoricám, sóskám, hagymám, uborkám. Legalábbis, ha az égiek is úgy akarják, akkor lesz! Füszernövénykéim pedig szinte teljes repertoárt vonultatnak fel. Kell is, mert nincs annál jobb, ha az emberlánya csak kiszalad a kertbe és hozza a friss zöldeket a kertböl.
Virágom pedig rengeteg van, mert imádom öket. Még nem virít teljes pompájában a kert, de ígérem késöbb is fogok fotózni és mutogatni. Az óriás rózsabokrom már nyitogatja az elsö virágokat; pár nap és teljes valójában fogom megörökíteni.






Amarettinivel debüdált a fagyigép

Hát, valóban nem bírok a véremmel! Muszáj volt kipróbálni az új gépet, mert az ugye nem járja, hogy csak nézegetem, de fogalmam sincs, hogy jót vettem-e!? Már a betegség is távozóban van, bár a köhögésem makacsul tartja magát. De több felöl is hallottam a jó tanácsot, hogy torokfájásra jót tesz a fagyi. Akkor meg minek teketóriázni???
Végülis a fagyigép jól vizsgázott, mert nagyon finom, krémes fagyit varázsolt percek alatt a hozzávalókból. Most már csak az van hátra, hogy a jó pár nap alatt összegyüjtött legalább 100 fagyi receptet szépen, sorban kipróbáljuk. De biztos vagyok benne, hogy marad jövöre is. Meg télre is. Mert hol van az elöírva, hogy télen nem lehet fagyizni?





2 tojás sárgája
100 g cukor
200 ml tejszín
200 ml tej
150 g Amarettini keksz
1 cs. vaniliás cukor


A tojássárgákat a cukorral és a vaniliás cukorral habosra kevertem. Hozzáöntöttem a tejet és a tejszínt. A kekszet egy zacskóban a húsklopfolóval összetörtem, de nem túl finomra, csak úgy, hogy maradjanak benne nagyobb darabkák is, mert én úgy szeretem. A keksz morzsát a masszához adtam és beleöntöttem a fagyigép - elöre lehütött - tartályába. Jó 20 perc alatt el is készült a fagyi, amit karamell öntettel azon frissiben befaltunk.


csütörtök, május 21, 2009

Óda a kaporhoz - Kapormártás

Épp a napokban olvastam, azt hiszem tán Napamátka oldalán, hogy nem mindenki áll egyformán a kaporhoz. Speciel én nagy kapor rajongó vagyok és nagyon sok ételbe szívesen is használok friss kaprot. A nyári töltött káposzta, vagy a kovászos uborka számomra elképzelhetetlen kapor nélkül. Ezt a rövid összefoglalót a Mindmegette oldalon találtam a kaporról:

A kapor ismert kerti zöldfűszer, de talán nem tudunk róla annyit, amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is.


> A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként.

Népies nevét, az uborkafüvet azért kapta, mert a savanyúságok elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van, de tartósító hatása is ismert. Egyes népek (például az oroszok vagy az olaszok) ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez.

A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki. Érdemes belőle felaprítva télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három vajasdoboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak. Főzelékek, húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk. Érdemes gyakrabban használni, hiszen jó hatással van emésztésünkre, továbbá étvágygerjesztő hatása is van – kisgyerekeknek különösen jót tesz.

Én most egyik nagy kedvencemet készítettem el, amit bármilyen hús mellé szívesen fogyasztok. Most sem komplikáltam túl, csak egyszerü natúr hús és vajban párolt krumpli mellé tálaltam.




Vajat hevítek, rászórok 2 kanálnyi lisztet és egy kisebb fej, nagyon apróra vágott vöröshagymát is teszek bele. Kissé átpirítom, majd felöntöm zöldséglevessel. Egy hatalmas csokor, apróra vágott kaprot teszek bele, de nem a teljes mennyiséget, mert véleményem szerint kissé veszít az ízéböl, frissességéböl a fözés közben. Ezért valamennyit félreteszek és csak a fözés végén adom hozzá a maradékot. Megsózom, cukrozom és pár percig fözöm. Fele-fele arányban tejszínt és tejfölt adok hozzá, megkóstolom és tovább ízesítem, ha szükséges. Jöhet bele a félretett kapor és azonnal lehúzom a tüzhelyröl. Langyosra hütöm, úgy tálalom.

"Dán vajastészta friss eperlekvárral" okán - Nyílt levél Limarának

Drága Marcsi!
Fogalmam sincs, mire mennénk nélküled!? Rendre megörvendeztetsz minket a jobbnál jobb receptekkel, tanácsokkal. Pillekönnyü sütemények, kenyerek, péksütemények kerülnek ki nap nap után a kezed alól. Hatalmas rutinra tettél szert az idök során, rengeteg tapasztalattal gazdagodva és önzetlenül osztod meg velünk a praktikákat. Megkímélsz minket a tanulópénz megfizetésétöl, mert az egész biztos, ha valaki a Te recepted alapján készít bármit is, akkor biztos a siker. Ezzel a levélkével pusztán csak az a célom, hogy megköszönjem Neked a sok receptet és a rengeteg jó tanácsot, amit önzetlenül adsz nekünk!
Köszönöm Limara!

A dán vajas tészta maga a csoda! Igazán nem kell töle félni még a kezdö konyhatündérkéknek sem. Valóban 5 perc az elözö napi elökészítése a tésztának. A plusz energia csak a többszöri nyújtás és hajtogatás, de valóban megéri. Pontosan ilyen süteményeket árulnak nálunk a pékeknél. Eddig fogalmam sem volt arról, hogy miként is készülhet ez a könnyü, zamatos péksüti. Mindent szóról-szóra Limara útmutatása alapján készítettem, még a friss lekvárt is. A siker teljes volt!




  • 60 ml meleg víz
  • 125 ml tej
  • 1 nagy tojás
  • 350 g kenyérliszt
  • 7 g porélesztő vagy 15 g friss
  • 1 tk. só
  • 25 g cukor
  • 250 g hideg vaj





A tejet, vizet és egy tojást egy bögrében elkevertem. Most szárazélesztőt használtam, de a frisset belekeverném a tojásos lébe, hogy feloldódjon. A gép olyan rövid ideig dolgozik, hogy nem tudná elkeverni rendesen. A hideg vajat fél centis csíkokra vágtam. A késes robotgépbe készítettem a lisztet, élesztőt, sót, cukrot, megforgattam a géppel egy kicsit. Hozzáadtam a vajat, majd csak annyira kevertettem össze a tésztát, hogy kb. 1 cm-es vajdarabkák maradjanak benne. ez csak pár másodperc volt. A keveréket átöntöttem egy tálba, hozzáadtam a tojásos folyadékot és egy spatulával összekevertem. Nem szabad agyondolgozni, csak míg nyúlós masszát kapunk, a vajdarabkáknak látszódnia kell benne. A tálat letakartam és másnapig ment a hűtőbe.Másnap felhasználás előtt egy órával kitettem, majd lisztezett felületre borítottam.
50 x 50 cm-es lappá nyújtottam, a vajdarabkák jól látszódtak benne. Mint egy levélpapírt, háromba hajtottam. A felső harmadot a középső harmadra, majd az alsót is a középsőre. Az így kapott hosszú csík mindkét végét visszahajtottam a közepéig, majd mint egy könyvet a közepénél is összecsuktam. A zárt része, ami olyan mint a könyv gerice, a bal oldalon legyen. Ezután ezt a hajtogatást-nyújtást még 2x végeztem el. Majd a hűtőbe tettem. Legalább 30 percet pihenjen ott. Hűtés után vékonyra nyújtottam, háromszögeket vágtam belőle, mindre tettem a sűrű lekvárból. Megformáztam a kifliket, majd sütőpapírral kibélelt tepsin hagytam őket duplájára dagadni, ez jó egy óra volt. Lekentem felvert tojással, megszórtam szeletelt mandulával és 180 fokos sütőben kb. 14 perc alatt pirosra sütöttem.



Bodza örület! - már joghurtban is

Nagyon sok joghurtot eszem, így szinte alig telik el nap, hogy ne keresném fel a tejespult ezen részét.
Tegnap hatalmas meglepetésben volt részem. Mindíg vannak szezonális, az épp aktuális évszaknak megfelelö joghurt kreációk. Nem is akartam hinni a szememnek, amikor megláttam a bodzás joghurtot. Egy percig sem volt kérdés, hogy azon nyomban kipróbálandó. Pár pohárral be is pakoltam gyorsan a kosaramba. Utána jutott eszembe, hogy mi van, ha nem is ízlik!? Aztán megnyugtattam magam, hogy a bodzás csak és kizárólag finom lehet. Hazaérvén azonnal kanalat ragadtam és megkóstoltam. Mit mondjak???? Mennyei!
Azért nézelödjetek a hütöpultok körül, hátha rábukkantok!

szerda, május 20, 2009

Fagyi kisokos (fagylaltgép nélkül)

Most, hogy így elborította az agyamat a fagyi mánia, rengeteget olvasok, keresgélek fagyi receptek után. Ezeket az alaprecepteket egy német szakácskönyvben találtam. Gondoltam közzéteszem, hátha segít nektek is.
Ezek csak alapreceptek, további ízesítés a képzeletre van bízva. (a fotók illusztrációk!)





Tejfagyi



1/2 l tej (vagy lehet fele tejszín is)
1 vaniliarúd kikapart belseje
4 tojás sárgája
150-200 g cukor


A tejet a vaniliával felmelegíteni. A tojást a cukorral vízgöz felett (nagyon fontos, hogy a víznek nem szabad forrnia!!) habosra keverni, majd kisebb részletekben, apránként hozzá adni a tejet és addig keverni, míg sürü masszává nem áll. Hidegvízbe állítani az edényt és kihüteni. Mehet a mályhütöbe, illetve lehet ízesíteni.


Fagyi-parfé



4 tojás sárgája
125 g cukor
1 vaniliarúd kikapart belseje
250 g tejszín - kemény habbá verve


A tojást a cukorral vízgöz felett (a víznek nem szabad forrnia!!) krémesre keverni, verni. Hozzáadni a vanilia kikapart belsejét. Hideg vízbe állítva teljesen kihüteni. Hozzákeverni a kemény tejszínt. Közben egy tetszüleges formát benedvesíteni, ráncmentesen kibélelni folpack-al és a krémet ebbe önteni. Mélyhütöben hüteni.


Gyümölcsös fagylaltok



400 g gyümölcs (tetszés szerint)
150 g cukor
1 citrom leve
1 tojás fehérje, 1 ek. cukorral kemény habbá verni
200 g tejszín félkeményre verve


A gyümölcsöt pépesíteni, majd szitán átpaszírozni, hozzáadni a cukrot és a citromlevet. 1 órát állni hagyni. Az idö letelte után hozzákeverni a felvert tojáshabot, majd a felvert tejszínt is. Mélyhütöben hüteni, esteleg többször átkeverni.

Remélem tudtam segíteni! Jó nyalakodást!!!




hétfő, május 18, 2009

A legújabb szerzemény: Fagyigép

Mondtam, hogy sürgösen beszerzek egy fagyigépet. Eddig tartott. Nincs mit tenni, ilyen vagyok! Ha valamit eltervezek, akkor addig nem nyugszom, míg valóra nem váltom. Csak még nem tudom kipróbálni, mert 1-2 napba beletelik, amíg megérkezik. De hétvégén már egész biztosan ezzel fog készülni a fagyi. Nagyon olcsón tudtam megszerezni; annyira olcsón, hogy le sem írom, mert úgy sem hinné el senki!! :)
Bárcsak ilyen gyorsan teljesülne minden vágyam!

vasárnap, május 17, 2009

Nagyon csokis epertorta

Limara blogtárs tett fel tegnap egy hasonló, csokis alapú epressütit a blogjára. Írtam is neki, hogy megelözött 1 nappal. De már tegnap eldöntöttem én is, hogy ma ezt a liszt nélküli, nagyon csokis eperes nasit fogom a délutáni kávéhoz szervírozni. Ezzel nyitom a csokis sütik, torták, édességek sorát.




70 g jó minöségü étcsokoládé
70 g vaj
70 g örölt mandula
6 tojás
csipet só
1 cs. vaniliás cukor
180 g cukor
30 g kakaópor
300 g tejszín
500 g eper
1 cs. epres tortazselé


A csokoládét és a vajat a mikróban a legkisebb fokozaton - többször ránézve - megolvasztottam, majd hozzákevertem a mandulát. 4 tojást szétválasztottam és a fehérjéböl, kevés sóval kemyény habot vertem; közben hozzáadtam a vaniliás cukrot is. 2 tojást és a 4 sárgáját 150 g cukorral habosra kevertem. Beleszitáltam a kakaóport. Elöször összeforgattam a csokis és a tojásos masszát, majd óvatosan beleforgattam a tojáshabot. Egy 26 cm-es tortaformát sütöpapírral kibéleltem és elömelegített sütöben (légkeveréses 160°) 30-35 perc alatt megsütöttem a tésztát.
Sütörácson hagytam teljesen kihülni. A tejszínt nagyon kemény habbá vertem és vékonyan lekentem a tejszínhab egy részével a tortát. Az epret megmostam, feleztem és kiraktam vele a torta tetejét. A zselatint 250 ml vízzel és a maradék 30 g cukorral elkevertem, felmelegítettem, majd kanállal az eper tetejére folyattam. A megmaradt tejszínt habzsákba tettem és megdíszítettem vele a tortát.


S.k. fagylalt (fagyigép nélkül)

Bármennyire is furcsa, de én még sosem csináltam fagyit házilag. Pár napja azonban eléggé rákattantam a témára és valami irdatlan mennyiségü receptet néztem át a neten. Tényleg a böség zavarával küzd az ember, mert egyik recept jobb, mint a másik. Dönteni nem is tudtam, így gyártottam egyet (illetve kettöt!) saját kútföböl. Nyilván nagy különbség nincs, mert a hozzávalók szinte kötelezö jellegüek. Egyet viszont eldöntöttem, még a napokban beszerzek egy fagyigépet, mert azzal lényegesen egyszerübb lesz ellátni a családot fagyival. Tévedés ne essék; nem azért kell a gép, mert ez a fagyi ne lenne nagyon finom és krémes, csak idöt és energiát szeretnék spórolni magamnak.




Málna fagyi

250 g málna
120 g porcukor
pár csepp vanilia kivonat
200 g tejszín
100 g Mascarpone


A málnát összeturmixoltam és cseppentettem bele pár csepp vaniliát. A tejszínt felvertem kemény habbá, a Mascarponét habosra kevertem a porcukorral. Az egészet még egyszer összeturmixoltam, majd zárható tetejü dobozban betettem a mélyhütöbe. Min. 4 óra kell, hogy fagyi állagot nyerjen. Nem kavartam meg egyszer sem, így is nagyon finom, krémes lett.


Kókusz fagyi



300 g tejszín
150 g Mascarpone
130 g porcukor
1 doboz konzerv kókusztej
6-7 kanál kókuszreszelék
pár csepp vanilia kivonat


A tejszínt habbá vertem. A Mascarponét habosra kevertem a porcukorral, beletettem a vaniliát. Hozzáöntöttem a kókusztejet, majd belekevertem a kókuszreszeléket is. Óvatosan beleforgattam a tejszínhabot, szintén zárható dobozban vándorolt a mélyhütöbe. (Min. 4 óra) Ilyen isteni finom kókusz fagyit még sehol sem ettem. :)

szombat, május 16, 2009

Narancsos-camemberes csirke, narancsos petrezselymes szószban

Az ember egy idö után mindíg valami új ízre vágyik. Azt nem mondom, hogy minden, jól bevált íztöl meg kell szabadulni, de néha belefér valami más, nem megszokott íz is a repertoárba. A mai ebéd ennek tipikus példája. Bátran belevágtam, mert a receptet olvasva már tudtam, hogy ebböl nem fog rossz kisülni. Talán kissé bizarrnak tünik, de a végeredmény nagyon különleges ízvilág. Aki nem szereti az édeskés, ám kissé fanyar ízeket a sóssal kombinálni, semmiképp ne próbálja ki. A többiek bátran nekiveselkedhetnek és bö fél óra alatt intenzív ízeket és illatokat varázsolhatnak az asztalra.




4 nagy csirke v. pulykamellfilé
só, bors
vaj a sütéshez
1 nagy narancs
150 g Camembert sajt
1 üveg narancslekvár
1 csokor petrezselyem


A nagyobb csirkemell filéket kettévágtam, sóztam borsoztam és vajon mindkét oldalát rózsaszínüre sütöttem. Egy laposabb tepsit fóliával kibéleltem, ráfektettem a húst és mindegyik szeletre narancskarikákat, arra pedig 2-2 szelet sajtot fektettem. Elömelegített sütöbe toltam és 10-12 perc alatt csak addig sütöttem, míg a sajt ráolvadt a tetejére. Közben a petrezselymet apróra vágtam, a narancslekvárt egy edénykében felmelegítettem. A forró lekvárhoz hozzákevertem a petrust. A húst ezzel a mártással és burgonya krokettel tálaltam. Osztatlan sikert arattam vele.



csütörtök, május 14, 2009

Schokolade

Tegnap azt gondoltam, hogy ideje lenne magam meglepni valamivel. Már régóta kerestem ezt a könyvet, aztán végre a neten rákadtam, így iziben meg is rendeltem. Ma pedig mire haza értem a rég áhított könyv fogadott. Rögtön átlapoztam, nézegettem a csodás fotókat és "ízlelgettem" a recepteket. Most már csak munkára fel! Hamarosan gyártom a jobbnál-jobb csokis finomságokat. Már csak azt kell eldöntenem, hogy a 100 féle receptböl minek alapján állítsak fontossági sorrendet!?


szerda, május 13, 2009

Zöldspárga leves "Ázsia-módra"

Sajnos lassan-lassan vége a spárga szezonnak. Azért még lehet kapni és ki is használom még az utolsó másodperceket is. Így került ma is zöldspárga - magyar!!!!!! - a kosaramba. Már olyan sok hollandi mártásos spárgát ettünk ebben az éveadban, hogy ma valami különlegesebbre vágytam.
Igazán különlegesre sikeredett a mai esti vacsoránk, ezzel a tényleg nem mindennapi levessel. Aki még teheti és hozzájut spárgához, mindenképp próbálja ki, ha szereti a pikánsabb ízeket.




500 g zöldspárga

3-4 salotta hagyma
1-2 szem nagyobb krumpli
100 g friss spenót
200 ml kókusztej
2 e.k. olivaolaj
1 e.k. currypor
300 ml zöldségleves
bors

a Vinaigrette-hez és omletthez:
2 t.k. szezámmag
darabka friss gyömbér
1 gerezd fokhagyma
1 kisebb chilipaprika
8 e.k. olaj
fél csokor friss koriander
2 t.k. lime lé

3 tojás
1 e.k. szójaszósz


Az olivaolajat felforrósítottam, rádobtam a finomra vágott salotta hagymát és az apróra kockázott krumplit. Kicsit lepirítottam, megszórtam curryvel és felöntöttem a zöldséglével. Fél órára magára lehet hagyni; közben megmostam és 2-3 cm-es darabokra vágtam a spárgát. A spenótot lobogó sós vízbe dobtam 2 percre, majd rögtön hidegvízzel leöblítettem. 200 ml kókusztejjel a botmixerrel összeturmixoltam a spenótot. Amikor a krumpli teljesen puha lett, azt is összetörtem a mixerrel. Sóztam, borsoztam, beleöntöttem a spenótos kókusztejet és hozzáadtam a spárgát is. lassú tüzön csak addig föztem, míg a spárga megpuhult.
A vinaigrette-hez a szezámmagot száraz serpenyöben aranyszínüre pirítottam. A gyömbért a fokhagymát és a chilit nagyon apróra vágtam és 1 e.k. olajon megpitítottam, majd teljesen kihütöttem. A koriandert szintén apróra metéltem, összekevertem a lime lével és 5 e.k. olajjal, majd megsóztam. A tojásokat a szójaszósszal felvertem. Egy kisebb serpenyöben felforrósítottam 1 e.k. olajat, majd a tojásból 4 lepényt sötöttem. Mindegyiket megkentem a gyömbéres vinaigrettel, feltekertem és újjnyi vastagra szeleteltem. A levest a tojásos tekercsekkel, friss korianderrel és szezámmaggal tálaltam.
Bizton állítom, hogy spárga szezonban ez a leves állandó vendég lesz nálunk.

kedd, május 12, 2009

Foszlós tejeskalács

Ma délelött pékséggé alakítottam a konyhám. Reggel gyorsan kenyeret sütöttem, majd kalácsot gondoltam délutáni nasinak. Meg már úgy is régen sütöttem :))
Jól bevált receptemet használtam, de még életemben egyszer sem sikerült ilyen hatalmas nagyra sütni. Igaz, hogy 1 kg lisztböl készült, de tele lett vele a tepsi. Már akkor sejtettem, hogy nagyra fog nöni, amikor a kelesztötál teteje lepattant, akkorára dagadt a kelö tészta.
Jót uzsonnáztuk belöle és még maradt is.



1 kg liszt (fele sima, fele rétesliszt)
8 dkg cukor
10 dkg vaj
9 dl tej
3 dkg élesztö
pici só
reszelt citromhéj


1 dl langyos tejbe tettem egy pici cukrot, belemorzsoltam az élesztöt és langyos helyen felfuttattam. A többi tejet is meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot és a csipetnyi sót. Az olvasztott vaj kivételével minden a kenyérsütögépbe pakoltam és dagasztóprogrammal dagasztani kezdtem. Amikor már majd nem összeállt a tészta, folyamatosan belecsurgattam a vajat is. Dagasztás után kelesztötálba téve kb. órát kelesztettem. Lisztezett deszkán átgyúrtam, majd megfontam a kalácsot. Sütöpapírral bélelt tepsiben a sütöben, 50°-on duplájára kelesztettem a kalácsot. Megkentem felvert tojással kevert tejjel és 180°-on készre, pirosra sütöttem. Félidöben letakartam sütöpapírral a tetejét, mert megégett volna. Mindenképp tüpróba szükségeltetik, mert elég vastag a tészta!


hétfő, május 11, 2009

Epres-csokis Brulées

A szomszéd kislány is megszállott sütö-fözö. Hétvégén értekeztünk, meg szakácskönyveket nézegettünk, recepteket cseréltünk. Nemrégiben szert tett egy csodás könyvre, abban bukkantam erre a finom nyalánkságra. Gyorsan ki kellett próbálnom, mert nem bírtam tovább várni, meg eper is van böven. Így nem volt akadálya a soron következö nasinak.





250 g eper
2 e.k. alkohol (valamilyen gyümölcsös)
450 g tejszín
120 g keserö csoki (70%-os)
100 g barna cukor


Az epret nagyságtól függöen felezzük, vagy negyedeljük és a formák aljába rendezzük. Meglocsoljuk az alkohollal. A tejszínt egy mély tálban felverjük, de nem teljesen keményre. A felolvasztott csokoládét visszahütjük és a tejszínhez adjuk. Így verjük tovább addig, míg teljesen kemény nem lesz a hab. Elosztjuk a formákban a habot és elsimítjuk. Letakarjuk és 2 órára a mélyhütöbe tesszük. A sütöt grill fokozaton elömelegítjük. A hab tetejét megszórjuk a barna cukorral és addig sütjük, míg a cukor nem karamellizálódik a hab tetején. 30 percig pihentetjük a brulées-t. Tetejét friss eperrel és mentával díszítjük.

vasárnap, május 10, 2009

Anyáknapi torta

Sütés nélküli epres torta

Érdekes módon itt nem május elsö vasárnapja Anyáknapja, ha nem a második. Így mi ma ünnepeljük Anyáknapját. Korán reggel már megkaptam kisfiamtól a gyönyörüséges, két kis kezével díszített dobozkát, benne egy szép csillogó kövecskét találtam és egy papír szivet, amire ákom-bákom betüivel felírta: Mama, szeretlek! Ettöl több nem is kell egy anyának.
Én pedig megleptem a családot egy tortával:




100 g vaj
200 g babapiskóta
16 g Götter Speise (Citromízü zselépor)
1/4 l víz
200 g krémsajt (pl. Philadelphia)
2 e.k. citromlé
125 g cukor
300 g tejszín
500 g eper
150 g Milka szívecske


A vajat felmelegítettem és lehütöttem. A babapiskótát egy zacskóba tettem és a sodrófával (vagy húsklopfolóval) morzsává törtem. A 26 cm-es kapcsos tortaforma aljára sütöpapírt fektettem, majd a vajas piskótamorzsát belenyomkodtam. A citromos zselét a vízzel elkevertem és 5 percig állni hagytam. Közben a krémsajtot a citromlével, a cukorral és a vaniliás cukorral simára kevertem. A zselét felmelegítettem, de nem föztem fel. Csak addig kell melegíteni, míg átlátszó nem lesz. Hidegvízbe állítottam és kihütöttem. A köztes idöben felvertem a tejszint habbá. Amikor a zselé teljesen kihült, hozzákevertem a sajt krémhez, majd beleforgattam a tejszinhabot is. 7 e.k. krémet a piskóta tetejére simítottam. A megmosott eper 2/3-át feleztem, illetve negyedeltem és a tortaformába rendeztem. A maradék krémet rásimítottam és betettem a hütöbe 2 teljes órára. Késsel óvatosan körbevágtam a szélét, majd a torta karikát leszedtem. A félretett eperrel, Milka szivekkel és citronfüvel díszítettem.


szombat, május 09, 2009

"Csomagocskák" kuglóf

Ezt a receptet is abból a bizonyos újságból lestem ki. Úgy vagyok, mint Chef Viki. Megveszem az újságot, aztán gyorsan átlapozom. Sokszor van úgy, hogy rögtön elsö pillantásra beleszeretek valamibe és akkor ripsz-ropsz megcsinálom. Aztán újra elöveszem és olvasgatok. Ezt a kuglóf receptet elsöre szinte észre sem vettem, csak tovább lapoztam, mivel eszembe sem volt kuglófot sütni. Aztán amikor arra került sor, hogy elolvassam a recepteket tünt fel, hogy ez egy különleges, nem mindennapi sütemény. Robogtam bevásárolni és nekiálltam elkészíteni. Épp átjött a szomszédasszonyom, amikor a töltelékeket készítettem és keresetlen egyszerüséggel közölte, hogy bizony nem vagyok normális. :) Ö nem állna neki ilyen pepecselös sütinek, inkább süti a hagyományos, megszokott változatot. Ez a különbség kettönk között. Szeretem a kihívásokat és a sikerélmény mindenért kárpótol. És különben sem volt annyira bonyolult, mint elsö olvasatra tünt. De döntse el mindenki maga:





500 g liszt
30 g élesztö
100 g cukor
1/4 l tej
100 g vaj
2 tojás sárgája
1 csipet só
1 cs. Citro-Back v. reszelt citromhéj

Mák töltelék
100 g darált mák
20 g cukor
2 e.k. kétszersült-morzsa
1 csipet fahéj
1 e.k. rum
1/8 l forró tej

Túró töltelék
125 g túró
20 g cukor
1 tojás sárgája
2 e.k. mazsola
2 e.k. citromlé

Mogyoró töltelék
100 g darált mogyoró
20 g cukor
2 e.k. kétszersült-morzsa
1 csipet fahéj
1 e.k. rum
1/8 l forró tej

Szilvás töltelék
150 g szilvalekvár
1 csipet fahéj
1 e.k. rum

Barackos töltelék
150 g aszalt sárgabarack
100 g tejcsokoládé


A lisztet egy tálba szitáltam, a közepébe egy mélyedést készítettem. Ebbe belemorzsoltam az élesztöt, megszórtam egy kevés cukorral, majd egy kevés langyos tejet öntöttem rá. Langyos helyen, letakarva kb. 20 percig hagytam dolgozni az élesztöt. Az összes többi tésztához valót belekevertem és hólyagosra dagasztottam. Kelesztötálban duplájára kelesztettem. Míg a tészta kelt elkészíettem a töltelékeket és letakarva állni hagytam. Miután megkelt a tészta, lisztezett deszkára borítottam és 30 db-ra vágtam. Egyenként kinyújtottam és megtöltöttem 6-6 db-ot, azonos töltelékkel. Tetejüket összefogtam, mint egy kis csomagot. A kuglóf formát kivajaztam, megszórtam morzsával és a csomagocskákat váltakozva beletettem. Nem kell megijedni, hogy nem érnek teljesen össze, majd szépen a melegben össze fognak késöbb kelni! 50°-os sütöbe tettem a formát és addig hagytam kelni, míg a tészta el nem érte a forma tetejét. Ekkor a sütöt 180° ra kapcsoltam (légkeveréses) és 50 perc alatt megsütöttem. Félidöben sütöpapírt tettem a tetejére, mert nagyon sült és féltem, hogy megég. Ez alatt az idö alatt teljesen átsült a tészta. Még forrón sütörácsra borítottam és azonnal megszórtam porcukorral.